American Staffordshire Terrier

Mozgásigénye
Az amerikai staffordshire terrier mozgékony kutya, amely akár órákon át is képes szaladgálni vagy játszadozni. Eléggé sok mozgásra van szüksége, szeret kerékpáros sétákra járni és úszni is. Fogékony az apportírozásra, az agility-re, és a munkára.

Alkalmazásai
A megfelelő gazda segítségével számos különböző kutyás sportban vehet részt, és ott jól is teljesíthet. Jó néhány amerikai staffordshire terrier nyert már engedelmességi minősítést. Egy részüket – bár nem sokat – komoly munkákra is sikerült betanítani, például lavinaomlások áldozatainak a felkutatására, vagy vakvezető kutyának. Amerikában a rendőrségnél is alkalmazzák.

Amerikai staffordshire terrier standard (FCI 286)
Általános megjelenés: Méretéhez képest nagy erő benyomását kelti, jó felépítésű, izmos, de fürge és kecses, környezete iránt fogékony. Zömöknek kell lennie, nem hosszú lábúnak vagy könnyed felépítésűnek. Bátorsága közmondásos.
Fej: Közepesen hosszú; széles és mély koponya, határozottan kiálló pofaizmok, határozott stop, a fülek magasan tűzöttek.
Fülek: kupirozottak vagy kupirozatlanok, utóbbi az előnyben részesítendő. A kupirozatlan fülek legyenek rövidek, rózsafülek vagy félig felálló fülek. A lógó fül hiba.
Szemek: Sötétek és kerekek, egymástól távol és mélyen ülők. A szemhéj nem lehet rózsaszín.
Fang/harapás: A fang közepesen hosszú, felső része jól lekerekített, a szemek alatt hirtelen csapott. Jól kirajzolódó állkapocs. Jól fejlett állkapocs. Az alsó állkapocs erős és nagy fogerővel rendelkezik. Az ajkak zártak és nem lazák. A felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik (ollós harapás). Az orr teljesen fekete.
Nyak: nehéz, enyhén ívelt, a vállaktól a koponya felé keskenyedő. Lebernyegmentes. Közepes hosszúságú.
Váll: erős és izmos, a lapocka széles és ferde.
Hát: Meglehetősen rövid. Enyhén lejt a vállaktól a farig, a far enyhén ívelt a faroktőig. Az ágyékrész enyhén felhúzott.
Mellkas: Jól ívelt, messze hátra nyúló és jól zárt bordákkal. A mellső végtagok meglehetősen messze helyezkednek el egymástól, hogy elegendő helyet biztosítsanak a jól fejlett mellkas számára. A mellkas mély és széles.
Farok: A kutyatestéhez viszonyítva rövid, alacsonyan tűzött, elvékonyodik, finom csúcsban végződik: nem gyűrűs vagy a hát fölött hordott. kupirozatlan.
Végtagok: A mellső végtagok egyenesek és párhuzamosak, erős és kerekded keresztmetszetű csontokkal. Egyenes mellső lábközép. A hátulsó végtagok erősen izmoltak, mély csánkízülettel, mely sem kifelé, sem befelé nem fordul. Közép nagy mancsok, jól íveltek és kompaktak. A mozgás ruganyos, nem gördülő vagy poroszkáló.
Szőrzet: Rövid, sűrű, kemény tapintású, csillogó.
Szín: Minden szín megengedett, egyszínű, többszínű vagy foltos, de a több mint 80 százalékában fehér, a fekete-cser és a májszín nem kívánatos.
Méret: A marmagasság és a súly egymással arányos. A kanok marmagassága kb. 46-48 cm, a szukáké 43-46 cm.
Súly: 20-35 kg
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.

Hússzínű orr.
Világos vagy rózsaszín (nem pigmentált szemhéj) szemek.
Túl hosszú vagy rosszul hordott farok.
Előre- vagy hátraharapás.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Alomszáma: 5-10 kölyök
Várható élettartama: 12-14 év

Eredeti neve: American Staffordshire Terrier
Angol neve: American Staffordshire Terrier

Eredete
Hősünk utolsóként alakult ki a bull és terrierek, ezen belül is az amerikai ág képviselői közül. Megszületése szorosan összefüggött a kutyaharcok és a pitbull terrier történetével, ám hozzá képest mintegy két évtizedes késéssel jelent csak meg. A kora 1900-as évekre tehető létrehozása során szülőatyjai számos olyan tapasztalatot hasznosítottak, amelyeket elődeik más fajták esetében végzett korábbi alkotómunkája alapján szereztek.E korai tenyésztők felismerték, hogy az arénák bajnokaiban számos olyan tulajdonság adott, melyek remekül hasznosíthatók a civil életben. Ezeket az értékeket szerintük addig csak elpazarolták a viadalokon. A kivételes fizikai erőn és elszántságon túl ilyen a páratlan intelligencia és kombináló készség, valamint a gazda iránti odaadás.A céltudatos keresztezések során a tenyésztők a fizikumon túl súlyt helyeztek a jellem, a karakter és a mindennapi használhatóság kérdésére is. Kiindulásul – az általuk eszményinek tartott megjelenés és méret egységesítése érdekében – csak a legjobb fizikumú, tökéletes felépítésű viadorkutyákat használták. Erre az alapra építkezve párosították tovább tenyész egyedeiket. Azon céljukat, hogy az egykori gladiátorból az embert mindenekfelett tisztelő és szerető, kiegyensúlyozott idegrendszerű, nagy munkabírású, sokféle célra felhasználható ebet alkossanak, teljes mértékben sikerült elérniük. Ezt a teóriát az arénákból általuk kiemelt és tervszerűen tenyésztett ebek remek helytállásukkal bizonyították napi munkájukban. Dolgoztak farmerek és vadászok mellett, de ellátták telephelyek, raktárak és otthonok őrzését is. Munkakészségük, kitartásuk és remek természetük révén egyre több hívet szereztek, és sokan már kedvencként is tartották őket. A munkára tenyésztett változat (hiszen ekkoriban még nem beszélhettünk önálló fajtáról) hamarosan jelentős mértékben eltávolodott a továbbra is harcra szelektált kutyáktól. Jellemzően nagyobb és testesebb lett azoknál, amire a napi munka során szükség is volt. A farmokon végzett munka, vagyis az állatterelés, a dúvadak irtása a viadorkutyák eredeti méreténél nagyobb tömeget és ezzel arányosan nagyobb magasságot kívánt. Erre volt szükség a vaddisznók és szarvasok vadászatában, de a különböző őrzési feladatokban is. Ám ami ennél is lényegesebb, a munkára tenyésztett kutyák néhány generáció alatt alapvetően nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lettek viadoreb-őseiknél. A tenyésztők szükségét érezték annak, hogy kedvenceiket hivatalosan is regisztrálják. Ehhez azonban megfelelő elnevezést kellett találniuk. Ez kiváló alkalom volt arra, hogy minden téren világosan elhatárolják kutyáikat a továbbra is harcra tenyésztett rokonoktól. Ez utóbbiakat egyébként már 1898. óta Pitbull Terrier néven törzskönyvezte az UKC. Néhány többé-kevésbé találó változat elterjedése után végül az (American) Staffordshire Terrier elnevezés honosodott meg és talált elfogadásra a munka-változat tenyésztőinek részéről. Szerintük ez éppen eléggé pontosan utalt a fajta származására, ugyanakkor nem fejezte ki direkt módon a hajdanvolt és akkorra már csaknem elfeledett harci eredetet. Ne feledjük, a kezdetekkor elsődleges céljuk éppen a kutyák kiragadása volt az arénák közegéből! A fajtát 1936-ban fogadta be az American Kennel Club, s ekkor rögzítették az alábbiakban olvasható standardot. Ezzel a Pit bullt és az amstaffot hivatalosan is külön fajtának nyilvánították. Ez a szabvány egyébként a mai napig változatlan, vagyis sok más fajta esetétől eltérően az amstaff gondozói nem érezték szükségesnek korszerűsítését, felfrissítését.

Tulajdonságai
Az amerikai staffordshire terrier őszinte, barátságos, egyszerű, kedves, mozgékony és szilaj kutya. Figyelmes, nagyon bátor, kitartó, és nem kíméli magát, „bátorsága közmondásos”. Nagyon hűséges a családjához, és általában eléggé engedelmes is. Kissé dominánsan viselkedhet más kutyák felett. Kicsi gyerekek mellett is egész jól kezelhető. A megfelelően nevelt amerikai staffordshire terrier hűen őrzi a lakást és a gazdája tulajdonát, de nem viselkedik barátságtalanul az idegenekkel szemben. Ha azonban a család tagjai veszélybe kerülnek, habozás nélkül a segítségükre siet.

Tanítása
Értelmes kutya, amely nagyon szívesen sajátít el új dolgokat.Gyorsan tanul, és ha feladatot kap, azt mindig örömmel hajtja végre. Mindazonáltal nem való engedékeny vagy következetlen, a kutyák nevelése terén tapasztalatlan személyeknek.Hihetetlenül erős fajta, és ha a gazdája nem tudja biztos kézzel irányítani, a séta minden alkalommal komoly megpróbáltatást jelent majd a számára. Fontos, hogy a gazda következetes legyen, és minél korábban megkezdje a kis amerikai staffordshire terrier nevelését. Le kell szoktatni a póráz rángatásáról, és ha szükséges, el kell venni a kedvét más kutyák megtámadásától.

 

Forrás: kutya.hu, kutya-tar.hu