Magyarázat a Griffon standardjához
A standard egy kompakt kis termetű kutyát ír le. A kutya törzsének hossza, a martól az ülőgumóig mérve, legyen egyenlő a marmagassággal. Kvadratikus, erőteljes mellkas, jó csontozat, jó testfelépítés, a testnek rövidnek kell lennie, jól kiugró bordákkal, négyszögben álló lábakkal. Elegáns mozgással. Fej. Nagy, kerek, a fejen a szőr durva, elálló, és kócos. A szemei körül, a fangon, az állon, pofákon hosszabb. Gyönyörű nagy szemek, és felfelé álló orr. Az orr állása akkor ideális, ha a két szeme között helyezkedik el, nyitott orrlyukakkal. A fajta előreharapásos. Fogak. Csak szabályos, egyenesívű, és egymással párhuzamosan rendezettek. A metszőfogaknak teljesnek kell lennie a szájban. Méret. Arányos, és kvadratikus. Súly. A legújabb standard három és fél kilótól hat kilóig határozza meg a súlyhatárt. A súlyhatár megemeléséhez egészségügyi szempontok is szerepet játszottak. Szín. Brüsszeli Griffon: vörös, Belga Griffon: fekete, fekete vörös jegyekkel (black&tan). Jellem. Nem lehet félénk és ideges. Nagyon éber, abszolút ragaszkodó és simulékony. A mai tenyésztők körében a legnépszerűbb szín a vörös, hosszú szőrűben és rövid szőrűben egyaránt. Utána következik a fekete szín. Ma már a Brüsszeli Griffon nem annyira divatos, mint régebben volt, de még ma is eléggé elterjedt házi kedvenc. Világszerte a Griffont mint kedvencet tartják. A Skandináv országokban a Griffon nagyon népszerű, annyira, hogy agility versenyekre is benevezik őket, nem kis sikerrel, és van köztük nem egy, két agility bajnok is.
BRÜSSZELI GRIFFON FCI – Standard Nr. 80 / 2003.05.21. / D
BELGA GRIFFON FCI – Standard Nr. 81 / 2003.05.21. /
BRABANTI GRIFFON FCI – Standard Nr. 82 / 2003.05.21. / D
Származás: Belgium
Az érvényes és eredeti standard dátuma 2003.03.25.
Alkalmazás: Kisméretű őrző- és kísérőkutya
FCI CSOPORTBEOSZTÁS IX-es fajta csoport
– Társasági és kísérőkutya
– Sekció 3 Kistermetű belga
– Kutyafajta munkavizsga nélkül
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Mind a 3 fajta a (Griffon Bruxellois, Griffon Belge és a Petit Brabacon) egy kis termetű drótszőrű kutyára vezethető vissza, amelyet “smousje” néven neveztek és évszázadokon keresztül Brüsszel környékén volt található. A 19. században keresztezték a ruby-színű King Charles Spaniellel és a Mopsszal, a rövid fekete szőrzet vezetett a mai fajta típusának a kialakulásához. Ezek a kis termetű kutyák nagyon éberek és főleg a lovas kocsik és istállók őrzésére tenyésztették és még a rablók távol tartására. Az első Brüsszeli Griffonok 1883-ban kerültek az Union Royale Cynologique Saint-Huber (L.O.S.H. Nr. 164) törzskönyvezésébe. A nagy népszerűségét amit 1900-ig elért, a királyi érdeklődésnek köszönheti, főleg Marie-Henriette belga királyné érdeklődése volt nagy a fajta iránt. Sok egyedet exportáltak különböző országokban, így növelve a fajta terjedését és népszerűségét.
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS
Kistermetű kísérőkutya, intelligens, kiegyensúlyozott, éber, büszke, erőteljes, szinte kvadratikus, jó csontozatú, ennek ellenére elegáns mozgású és testfelépítésű, feltűnő a majdnem emberi arckifejezése. Két griffon drótszőrű, csak a színük különbözteti meg őket, míg a Petit Brabacon az rövidszőrű.
FONTOS ARÁNYOK
A törzs hossza, a martól az ülőgumóig mérve, legyen egyenlő a marmagassággal.
VISELKEDÉS / JELLEM (WESEN)
Kiegyensúlyozott, kistermetű kutya, érdeklődő, büszke, a gazdájához nagyon ragaszkodó, éber. Nem félénk és nem agresszív.
FEJ
A fej ennek a kutyának a legjellemzőbb és legfeltűnőbb része. A fej a testhez viszonyítva meglehetősen nagy és szinte emberi arckifejezéssel rendelkezik. A griffonoknál a fejen a szőr durva, elálló és kócos, a szemek körül, a fangon, a pofákon és az állon hosszabb, így mint egy fejdíszt alkot a fejen.
AGYKOPONYA
Széles és kerek. A homlok boltozatos. Stop Nagyon kifejezett.
ARCKOPONYA
Orr :Fekete, az orrtükör a szemek magasságában található. Széles tág orrnyílássokkal. Az orrhegye jó hátul elhelyezkedik el, úgy, hogy oldalról nézve az áll, az orr, és a homlok egy magasságban találhatók.
Fang: az arcorri rész nagyon rövid, nem lehet hosszabb, mint 1.5 cm. A Petit Brabaconnál az arcorri rész hosszabbnak tűnik, mivel nem övezi a fejszőrzet. Egy nem felfelé ívelő fang rossz benyomást kelt ugyanúgy, mint ha az orr felső vonala a szemvonala alatt húzódna – mindkét eset súlyos hiba.
Ajkak :Fekete., a felső és alsó ajkak szoros kapcsolatban vannak egymással és feszesen záródnak. A felső ajkak nem csüng az alsóajkakra, ha ezek lazák elveszíti a kívánatos arckifejezést.
Állkapocs / fogak / :Az alsó állkapocs felfelé ívelő, széles, nem hegyes és előrébb áll, mint a felső állkapocs: A fajta előreharapásos. A metszőfogak mint a két állkapocsban legyenek szabályosak és lehetőleg egyenes ívben, egymással párhuzamosan rendezettek. A fang szorosan záródjon, melynél sem a fogak sem a nyelv nem látszódhat. A széles és előre álló állkapocs igen nagy jelentőséggel bír. Nagyon kell ügyelni a metszőfogak létszámára.
Szemek :Egymástól távol illesztettek, nagy és kerek, soha nem előre dülledő, barna, olyan sötét amilyen csak lehetséges. A szemhéjak feketék, lehetőleg a szemfehér soha ne látszódjék. Kicsi, ovális vagy világos szemek, hiba.
Fülek: Kicsi, magasan, egymástól megfelelő távolságban tűzött. A nem vágott fül felfelé álló és előre megtörve hordott. A túl nagy vagy a fej oldalán lógófülek nem kívánatosak. A vágott fülek hegyesek és felfelé állók. A vágott és a vágatlan fülek egyenlően elfogadottak.
NYAK
Közepesen hosszú, harmonikus átmenetet képezve a vállak fölé.
TÖRZS
A törzs hossza szinte azonos a marmagassággal. Egy erőteljes kvadratikus formájú kiskutyabenyomását kelti.
Mar: Kissé kimagasodó.
Hát :Egyenes és rövid, erős.
Ágyék :Rövid és izmos, enyhén ívelt.
Far: Széles és lapos vagy csak enyhén csapott.
Mellkas :Széles és könyékig érő. A mellcsont jól fejlett, ami profilból enyhén kiugró mellcsont benyomását kelti. A Bordák jól íveltek, de nem dongás és nem lapos.
Alsó vonal: A has enyhén felhúzott, határozott lágyék.
FAROK
Magasan tűzött, igen magasan hordott. A kurtított farok a természetes hosszának a 2/3-a. A természetes hosszú farok a hátvonalhoz igazodó farok véggel hordott, anélkül, hogy az valaha is érintené vagy gyűrűs lenne. Ha a farok természettől rövid vagy megtört vagy gyűrűs az súlyos hiba.
VÉGTAGOK
ELÜLSŐ VÉGTAGOK
A mellső lábak párhuzamosak és erős csontozatú, megfelelő távolságban egymástól
Lapocka :Természetes lapocka szögelések.
Könyökök: Szorosan a test mellett simulók
Mellső lábtő ízület: Erőteljes
Mancsok: Kicsi, kerek, sem ki-, sem befelé fordulók. Feszes, szorosan egymáshoz illesztett ujjak. Az összenőtt ujjak nem kívánatosak. Vastag talppárnák, amilyen sötét csak lehet. A körmök lehetőleg feketék, de legyenek minél sötétebbek.
HÁTULSÓ VÉGTAGOK
Általános erős csontozatú hátulsó lábak, párhuzamosak, jó szögeléssel az elülsőkhöz illő.
Térd :Megfelelően szögelt.
Csánk :Mélyen illesztett, sem szűken egymáshoz állók, sem hordó állású
Mancsok :Mint a mellső mancsok. A farkas körmök megléte nem fontos.
MOZGÁS
A lábak erőteljesen és párhuzamosan mozognak, jó tolóerővel a hátulsó végtagokból. Egy táncoló, magasra emelt mellső lábbal való mozgás vagy poroszkálás hiba.
SZŐRTAKARÓ
Szőr
A brüsszeli és a belga griffonnak durva szőrzete van aljszőrrel. A szőr természettől fogva kemény, enyhén hullámos, nem göndör, és trimmelni kell. A szőrnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy értékelhető legyen. A túl hosszú szőr zavarja a körvonalakat és ezért nem kell erőltetni. A selymes vagy a gyapjas szőr súlyos hiba. A Petit Brabacon rövidszőrű. A szőre kemény, laposan simuló és fényes, legfeljebb 2 cm hosszú.
A griffonoknál a szőrzet a (szakáll és bajusznál) kezdődik a szemek – orr – vonala alatt a két fül között, a fangon és a pofákon sűrű szőrrel takart, ez hosszabb, mint a testen található többi szőr. A szemek fölötti szőrnek hosszabbnak kell lenni, mint a fejen található vagy a szemöldök felett található szőr.
Szín
Brüsszeli Griffon Vörös, vöröses, fekete árnyalat a fejen a hosszabb szőrzetnél megengedett.
Belga Griffon Fekete, fekete vörös jegyekkel. A vörös jegyek legyenek kiegyenlítettek és érett vörös színű. A jegyek a mellső lábakon a mancsoktól a lábtő izületig a hátulsó lábakon a mancsoktól a csánkig és a belső oldalakon felfelé is terjedhet. Megtalálható a mellen, a pofákon, az állon, a szemek fölött, a fülek belső oldalán, a farok alatt és a végbélnyílás körül. A feketeszín vegyülhet a vörös-barna színnel, ez megengedett, bár a fekete és a fekete-vörös jegyekkel előnyben részesül.Petit Brabacon ugyanazok a színek megengedettek, mint a griffonoknál. Fekete maszkkal rendelkezik, de az idősebb kutyáknál jégszürke árnyalatok nem büntetendők. Mind a három fajtánál egyes fehér szőrszálak a mellen elnézhetők, de erre nem kell törekedni.
SÚLY
3.5 és 6 kg között.
HIBÁK Minden eltérés a megengedettnél hibának tekintendő és a hiba nagyságának megfelelően kell értékelni.
KIZÁRÓ OK
– Agresszív vagy túl félén egyedek.
– Pigment hiányos orrtükör vagy más színű nem fekete.
– Zárt ajkak mellett állandóan látszódó nyelv
– Ferde állkapocs
– Ha a felső álkapocs túlnyúlik az alsó állkapcson.
– A standardban előírt színektől való bármilyen más szín, pl. szürke, kék, vörös, barna és vörös, májszín.
– Fehér foltok bármely testrészen.
kutyák, amelyek fizikai rendellenességeket mutatnak vagy viselkedési zavarokat mutatnak, azokat ki kell zárni.
M.J. A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban helyezkednek el.
Eredeti neve: Griffon Bruxellois
Angol neve: Griffon Bruxellois
Eredete
Brüsszeli griffonra emlékeztető kutyát – festményen – egy XVI. századi festő Jacopo du Empoli (1554-1640) alkotásán láthatunk először. A képen III. Henrik francia király egyik kedvenc törpéje és mellette néhány, különféle griffonokhoz hasonló kutya.Az 1880-as években már a kor minden társadalmi rétegében megtaláljuk. Segít az istállók patkánytalanításában, de ugyanúgy megtaláljuk főúri kedvencként is. Ezekben az években került Angliába, ahol végül is rögzült és kialakult a fajta jellegzetes formája.
A kezdetek
Belgiumban 1880-ban ünnepelték a holland uralomtól való függetlenné válás ötvenedik évfordulóját és a sok esemény között egy nagy kutyakiállítás is volt Brüsszelben. Számos angol kiállító kelt át a Csatornán, hogy a kiállításra elhozza kutyáját és versenyezzen a felkínált nagyon bőkezű díjért.A szervezők a kiállítást nagyon sikeresnek vélték, és a sikeren felbuzdulva egy társaságot alapítottak – a Szent Hubert Társaságot – a kutyákkal kapcsolatos ügyek felügyeletére. Az első elnök Henri de Bylandt gróf volt, aki komoly befolyást gyakorolt a brüsszeli griffonok tenyésztésére Belgiumban és Angliában.Visszatérve az 1880-as kiállításra, az angol versenyzők egyikének nagyon megtetszett egy kis durva szőrű vörös, terrierhez hasonló kutya, megvásárolta és hazavitte magával Angliába. A vevő Mr. J. H. Murchison FRCS volt, az első Kennel klub bizottsági tagja, nagyon lelkes tenyésztő és terrier kiállító, akinek Tringhez közel nagy kenneljei voltak, több mint kétszáz kutyával. Hosszú ideig a Brüsszelből hazavitt kutya neve ismeretlen, de egy kézzel írt, terjedelmes pedigré vizsgálata melyet Mme Nieuwland a nagy belga tenyésztő és történész ejtett meg, világossá tette, hogy a kutya neve Tom. Amit megerősített a Királyi Szent Hubert Társaság birtokában lévő nyilvántartásból és kiállítási katalógusból nyert információ. Ezek a források Tomot úgy jelölik meg, mint az 1880-as kiállításon különböző osztályokban mint a harmadik díj nyertesét. Regisztrált száma: 347.
Angliában a griffonokról nem tettek közzé részleteket egészen 1895-ig, amikor a KC 11 griffont regisztrált.
Miss Cousens-nek az 1960-ban közzétett, “The Griffon Bruxellois” című meghatározó jelentőségű könyve számára végzett kutatása szerint a griffonok első hitelesített importjai a Kennel klub Tenyésztési Könyvében /1896./ jelentek meg. Ezek: A Flandria hercege által tenyésztett Fox és Bijou, valamint a Mr. Butt által importált Princess Helene és Monsieur Kiki, hona Mrs. Kingscote is importált griffonokat 1894-ben. Mindezek a kutyák a “Külföldi kutyák” címszó alatt szerepelnek. Egy különálló tenyésztési regisztert 1898-ban engedélyeztek, és az 1899-es Tenyésztési Könyvben vagy egy címszó a brüsszeli griffonokról. Az 1899-es KC Tenyésztési Könyvben, ahol a “Brüsszeli Griffon” címszó először megjelent. Egy Sapristi nevű kutyával együtt meg van említve a Miss Wimbush tulajdonát képező Brunó, és Mousequetaira Rouge, amelynek Mrs. Moseley volt a gazdája. Ezekből lett az első és második angol bajnok. Brunó 1895. február 28-án született. A griffonok kiállítása 1880 és 1895 között alakult ki, de a tenyésztés szempontjából Osztályokat első ízben 1895 júliusában iktattak be. A griffonokat először Cruftsban ítélték meg. A Brüsszeli Griffon klubbot 1897 februárjában alapították. Az “Our Dogs” című újság 1897. február 20-ai számában hírül adták, hogy február 22-én összejövetelt tartanak Mr. Howard Spicer házában megvitatni egy klub alapítását a brüsszeli griffon tenyésztők számára. Egy beszámoló az összejövetelről február 27-én jelent meg, amely sikeresnek minősítette a találkozót: – Az induló klubnak jó esélye van, hogy hasznosság tudja tenni magát azok számára, kik a “kis vörös belga kutyák után érdeklődnek”.Az első nagyobb lélegzetű feladatok a szűken vett szakmai kérdések körül összpontosultak. A kiállítási osztályok rendjének kialakítása, a megegyezés egy szabványban és az egyes sajátosságokért adandó pontok számában. Ezekben a kérdésekben már komoly nézetkülönbségek voltak Belgiumban is, ahol a megállapított pontok felét a szőrzetre és a /vörös/ színre adták, és nem adtak elég pontot más részleteket érintő és karakterisztikus sajátosságokra, mint amilyen például a rövid orr és előreugró állkapocs, ami a kutyának vonzó, majomszerű arckifejezést ad. Az angol klub elfogadta a belga klub 1889-es szabványát, amely csatlakozott a Szent Hubert Társasághoz, de tipikusan angol módon kompromisszumra törekedett azzal, hogy a pontokat 50-ről 60-ra növelte és 10 extra pontot adott az “arckifejezésre”. A súly nem játszott nagy szerepet a pontozási rendszerben: a 60 pontból csupán 3-at adtak a magasságra és a súlyra. Noha 4.5 kg volt határértéknek megállapítva, de a külföldi bírók a kisebb típusokat részesítették előnyben.Az angol tenyésztők nem akarták, hogy a griffon ölebbé váljon, és előnybe részesítették a sportos “miniatűr terrier” típust. Sok tárgyalás, és vita volt, mivel az importált kutyák nem feleltek meg a “szabványnak”. Nagy összegeket költöttek megfelelő tenyészfajta importjára, de úgy tűnt, egyiknek sem volt kellően előreugró állkapcsa, noha számos sajátosságuk megfelelő lehetett: például a nagy szem és a durva vörös szőrzet.A “Chasse et Peche” főszerkesztője szerint e korai kutyák tenyésztésében erőteljesen meglátszik a sok különböző fajta ős: a durva szőrű fekete griffon, a bulldog, a yorkshire terrier, a fekete sárgásbarna terrier, a bécsi terrier, a Cavalier King spániel, a mopszli és “más ismeretlen elemek”. Nem meglepő, hogy különböző típusok jelentek meg a kiállítási ringben. De a GBC alapítása után 10 évvel, már teljesen szalonképes griffonokat állítottak ki és 15 éven belül olyan griffonokat tenyésztettek, amelyek ma is megállnák helyüket, beleértve a feketéket /néhány nagyon vonzó feketét/ és a sárgásbarnákat (black&tan-t).Még két másik klub alakult a tenyésztés előmozdítására és a különböző színű változatok létrehozására, de ezek nem élték túl az első világháborút, és a GBC maradt az egyedüli griffon klub. Korunkban a Brüsszeli Griffon klub (GBC) – a világ legrégibb aktív tenyésztési klubja – több mint 300 taggal rendelkezik. Tagjai vannak Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandban, Kanadában, Belgiumban, eredeti hazájában és Magyarországon.
Forrás: kutya-tar.hu, kutya.hu