Holland Smoushond

Leírás
Közepes termetű, négyzetes formájú, bozontos szőrű, szakállas, bajuszos kutya. Feje gömbölyű, szeme sötétbarna, füle feláll, néha csonkolják. Háta egyenes, ágyéka izmos, mellkasa széles és mély. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farkát egyharmadára kurtítják. Szőrzete bozontos, kemény szálú, göndör vagy hullámos, esetleg gyapjas. Színük a sárga és a búzaszín minden árnyalatában előfordul, a kölykök sötét bundával születnek, mely fokozatosan kivilágosodik. A kívánatos a kemény, durva tapintású szőrzet lenne, de sok a selymes szőrű egyed.

Tulajdonságai
Fürge, mozgékony, élénk, kis termete ellenére meglehetősen harcias. A smoushond nagyon kedves, természetes kutya, tanulékony, így számtalan kutyás sport nyitva áll előtte – feltéve, ha elkötelezett gazdára talál. Külseje inkább egy aranyos keverékre emlékeztet, így a túlságosan nagy népszerűség hátrányaitól egyelőre nem kell félteni a fajtát.

Marmagasság: kan 37-42 cm, szuka 35-40 cm
Testtömeg: 9-10 kg
Várható élettartam: 10-14 év

Eredeti neve:Hollandse Smoushond
Angol neve:Dutch Smoushond

Eredete
Hazáján kívül nem kimondottan ismerik a holland smoushondot, ráadásul Hollandiában is alig néhány száz egyed alkotja az állományt. Ezt a régi németalföldi fajtát magyarul talán holland patkányfogó kutyának vagy holland schnauzernek lehetne nevezni.A hagyomány szerint az első smoushondok 1850 táján bukkantak fel Amszterdam környékén. Németországban a XIX. század elején nagyon népszerűek voltak a durvaszőrű pincserek, de a németek a fekete példányokat kedvelték, ezért a sárga vagy vörös kölyköket legtöbbször elpusztították. Állítólag egy C.J. Abraas nevű, akkoriban jól ismert kutyakereskedő a biztos haláltól megmentve, felvásárolta ezeket a “selejteket” és Hollandiában kínálta őket eladásra, mint urasági istállókutyákat. Ezt az elnevezést valószínűleg csak azért használta, hogy könnyebben eladhassa az ebeket.A schnauzerhez hasonlóan ugyanis a smouhond is éber házőrzőként szolgált a vidéki birtokokon, illetve elmaradhatatlan kísérője volt a vándorköszörűsöknek és üstfoltozóknak; tehát nem éppen nemesi körökben forgott.A holland fajtaklub, a Hollandse Smoushond Club 1905. május 5-én alakult, és már ugyanabban az évben, júniusában megszületett az első hivatalos fajtaleírás is. A klub erőfeszítései ellenére a fajta népszerűsége egyre csökkent, és a II. világháború után szinte kihalt a holland smoushond. Egy H.M. Barkmann van der Weel nevű hölgynek köszönhető a fajta újjászületése.A hölgy Wijster városában, a hetvenes évek elején kezdett el foglalkozni a smoushonddal. Régi képek, feljegyzések, családfák után kutatott, olyan bírókat keresett fel, akik még láttak élő smoushondokat, majd az alapos előkészületek után nekilátott a tenyésztésnek. 1972-ben egy újságcikk alapján egy körülbelül másfél éves kutyát talált egy menhelyen, mely igen típusos jószágnak bizonyult. Azonban a tenyésztéshez természetesen nőstényekre is szüksége volt. Groningenben élő ismerősei azzal biztatták, hogy az ország északi gazdaságaiban még található néhány smoushond.A hölgy végül apróhirdetés útján tett szert egy “menyasszonyra” egyetlen kanja számára, és 1972. augusztus 7-én megszületett az új generáció. Húszéves tenyésztői munka elteltével igen egységes állományt alakított ki Barkmann van der Weel asszony.A holland kennel klub statisztikái szerint jelenleg évente kb. 125 smoushond születik. Az állomány persze így is kicsi, megközelítőleg 400-500 szabályosan törzskönyvezett egyed alkotja.

Holland Smoushond

Forrás: kutya-tar.hu, kutya.hu