Karszti pásztorkutya

1. Általános megjelenés: A fej nemesen formált, mély profillal és lágy átmenetekkel. A homlokvonal enyhén összetart az orrháttal. Felülről nézve a fej a fülek magasságában széles és az orr felé fokozatosan elkeskenyedik. A fejhossza a testmérettel arányos. Az agykoponya valamivel hosszabb, mint a fang.

2. A homlok viszonylag széles, száraz és izmos, finoman ívelt felső homlokvonallal. A füleknél a koponya szélessége kb. megegyezik a homlok hosszával. A homlokbarázda mérsékelten kifejlett, ugyanez vonatkozik a szemboltívekre.
3. A koponya és a fang közötti átmenet alig hangsúlyozott. Nincs határozott stop.
4. A középhosszú fang a tövénél széles és mély, és hegye felé fokozatosan elkeskenyedik. Az orrcsont széles, erőteljes, egyenes.
5. Az orr jól fejlett, széles, feketén pigmentált.
6. Aj ajkak húsosak, feszesek, feketén pigmentáltak és közepes vastagságúak.
7. A fogazat nagyon erőteljes, hiánytalan és ollós harapással záródik. Különösen a szemfogak jól fejlettek.
8. A mandulaformájú szemek enyhén ferdén helyezkednek el. Színük a gesztenyebarnától a sötétbarnáig terjed, a tekintet nyílt, nyugodt, öntudatos.
9. A V-formájú fülek mérsékelten magasan tűzöttek, lelógóak, a fejhez simulnak. Elülső szélük enyhén kifelé irányul. Hosszúságuk a belső szemzugig ér.

Nyak

1. A nyakvonal egyenes vagy enyhén ívelt, az alsó nyakvonal egyenes. A fej enyhén megemelve hordott.
2. A nyak hossza kereken 25 cm.
3. Formáját tekintve a nyak mély, széles, izmos, keresztmetszete ovális. A fejjel és a törzzsel erős izomzat köti össze.
4. A bőr száraz és feszes, a laza nyakbőr és lebernyeg hibának számít. A szőrzet sűrű, sörényszerű, gallért képez, miáltal az amúgy is erőteljes nyak még rövidebbnek és erősebbnek tűnik.

Törzs

1. A középhosszú törzs erőteljes megjelenése lenyűgöző. A hátvonal vízszintes vagy a far felé enyhén lejt.
2. A mar hosszú, mérsékelten széles, középmagas, a nyakhoz jól illeszkedik.
3. A hát egyenes, középhosszú, széles és izmos.
4. A far enyhén csapott, széles, nagyon izmos.
5. A mély, jól fejlett mellkas viszonylag hosszú és széles. Legalább a könyökig lenyúlik. A bordák mérsékelten íveltek. A szügy széles, jól fejlett, kb. 25-28 cm hosszú, kerülete 70-78 cm.
6. A has feszes, hátrafelé enyhén felhúzott. A lágyék viszonylag rövid, kissé beesett.

Farok

1. Magasan tűzött, kardformájú, a tövénél széles, majd fokozatosan elkeskenyedik a vége felé. Középhosszú, legalább a csánkig ér. A farkszőrzet sűrű, teljes és hosszú. nyugalmi állapotban lelóg, izgalmi állapotban a hátvonal fölé emelkedik. A farok vége gyakran kissé felfelé ívelt.

Mellső végtagok

1. A mellső végtagok elölről és oldalról nézve egyenesek.
2. A testhez képest arányosak.
3. A középhosszú, széles, enyhén ferdén elhelyezkedő és izmos lapockák harmonikusan illeszkednek a testhez.
4. A felkar arányosan hosszú, ferdébben elhelyezkedő, mint a lapockák, és erőteljes, de nem túl erősen kifejlett izomzattal rendelkezik. Feszesen simul a mellkashoz.
5. A lapocka és a felkar szögellése kb. 90 fok.
6. Az alkar hosszú, merőleges a talajra, erős csontozatú, izmos.
7. A könyök szögelése nem túl nyitott, közel a mellkashoz fekszik.
8. A mellső lábtőízület erőteljesen fejlett és jól illeszkedik az alkarhoz és a lábtőhöz.
9. A lábtő széles, középhosszú, kissé ferdén állított.
10. A széles, erőteljes mancsok formája a kerektől az oválisig terjed, jól zárt ujjakkal. A körmök erősek, sötéten pigmentáltak, a talppárnák színe sötéttől a feketéig terjed.

Hátulsó végtagok

1. Oldalról nézve az ízületek megfelelően szögeltek, hátulról nézve a végtagok egyenesek.
2. A hátulsó végtagok a testhez képest harmonikusan helyezkednek el.
3. A comb hosszú, széles, teljesen izmolt.
4. A comb a vízszintessel ugyanolyan szöget zár be, mint a lapocka.
5. A középhosszú lábszár ferdén elhelyezkedő, erőteljes, megfelelően mély izomzattal.
6. A térdízület széles, megfelelően nyitott.
7. A csánkízület erős, mérsékelten szögelt.
8. A hátulsó lábközép jól fejlett és rövid. Az olykor előforduló farkaskörmöket el kell távolítani.
9. A hátulsó mancsok kerekdedek, ívelt. Jól zárt lábujjakkal. A karmok és talppárnák sötéten pigmentáltak.

Mozgás
A karst-juhászkutya rugalmas, térölelő lépésű. Legszívesebben és legszebben ügetésben mozog. Vágtában kevésbé harmonikusnak tűnik.

Bőr
Közép vastag, sötéten pigmentált, rugalmasan és ráncok nélkül simul a testhez. Minden látható nyálkahártya sötéten pigmentált.

Szőrzet
Sűrű, hosszú, egyenes, sűrű aljszőrzettel. A fejen és a végtagok elülső részén a szőrzet rövid. A fülek elülső része ugyancsak rövid szőrrel fedett, miközben a szőr hátrafelé hosszabbá és puhábbá válik. A nyak nagyon dús szőrrel borított, hosszú, sörényszerű bundával felül, és még hosszabb, de puhább szőrzettel alul. A testet is hosszú, erőteljes szőrzet borítja, mely a has felé kissé puhábbá válik. A dús farkszőrzet teljes és hosszú. A mancsok hátulsó részén a szőrzet valamivel hosszabb és puhább, zászlócskákat képez. A nagyon hosszú és sűrű szőrzet a comb hátulsó részén és a lábszár felső részén kifejezett gatyát alkot. A szőr hossza a marnál legalább 10 cm.

Szín
Vas szürke, miközben a sötét árnyalat kívánatos, különösen a háton. A has és a végtagok felé a szőrzet fokozatosan kivilágosodik, világosszürkétől a homokszínig, illetve sötétszürke jegyekkel a végtagok elülső felén. A fej sötét maszkot visel, melyet világosszürke vagy homokszín határol. Fehér jegyek a lábujjakon megengedettek, de nem kívánatosak.

Hibák
Enyhe hibák: Kissé keskeny, könnyű, nem megfelelően mély fej. Nincs homlokbarázda. Túl mélyen vagy túl magasan, vagy a fejtől elálló fülek. Egymáshoz túl közel vagy egymástól túl távol ülő szemek. Túl világos írisz. Elégtelenül formált és fejlett fang. Tétreharapás. Elégtelenül fejlett harapás. Gyengén pigmentált nyálkahártya orr, karmok és talppárnák. Hiányzó maszk. Túl egyenes vagy túl erősen fejlett fang. Túl határozott szemboltívek és pofacsontok. Laza ajkak. Nyaki ráncok vagy lebernyeg, ráncos vagy túl világosan pigmentált bő. Keskeny, lapos vagy hordószerű mellkas, gyengén fejlett szügy. Nem egyenes végtagok. Enyhén beesett hát. Enyhén magas far. Ferdén álló mancsok, nyúlmancsok. Kissé rövid farok. Túl rövid fedőszőrzet. Minden más csekély eltérés a testfelépítést illetően.
Súlyos hibák: Túl keskeny, könnyű vagy aránytalanul nehéz fej. Túl hegyes orr, abnormálisan fejlődött fang. Túl magasan hordott fej. Felálló fülek. hullámos, túl Puha szőrzet. Beesett hát. erősen kunkorodó vagy felfelé ívelő farok. Világosan pigmentált nyálkahártya, orr, szemhéjszélek, karmok és talppárnák. Súlyos eltérés vagy hiányosság a testfelépítést illetően.
Tenyésztésből kizáró hibák: nem teljes harapás. Hiányzó elő zápfog. A fej és a test nem arányos egymással. Atipikus fejforma. erősen beesett hát. A minimális mérethatárt nem elérő magasság. Túl rövid szőrzet. Jól elhatárolható két- vagy többszínűség. Pigmenthiány a nyálkahártya látható részein, az orron és a szemhéjszéleken. erős X- vagy O-alakú végtagállás. Lényegesen rövid vagy elcsontosodott gyűrűs farok. Minden más degenerált jelenség.

Eredeti neve:Kraski Ovčar
Angol neve:Karst Shepherd Dog

Eredete
A karszt-juhászkutya története megegyezik a sárhegyiével, hiszen a két fajta szétvált egymástól. Ljubljanában az 1926. szeptember 26-án megtartott nemzeti kutyakiállításon bemutattak egy kutyát, amelyet a mai kinológiai ismeretek szerint sarplaninac fajtájúnak ítélnének a bírák, de akkor kraski ovcar néven szerepelt a kiállítási listán. Ennek oka az, hogy a korabeli szakemberek sokáig összekeverték a Kras-medence és a Sar Planina (Sar-hegység) vidékéről származó kutyákat. Az első hivatalos fajtaleírás már az 1930. évben elkészült, és 1939-ben az FCI bejegyzett egy kutyafajtát illyr juhászkutya néven. Ekkor ugyanis még nem tettek különbséget a mai sarplaninac és a karszti juhászkutya között – ami valószínűleg egy és ugyanazon kutyát jelenti ma is, csak Jugoszlávia felbomlását követően a horvátok is magukénak akarták tudni ezt a fajtát. Az FCI, áldást adva a dologhoz, “csinált nekik” egyet – mivel mégiscsak jobb két fajta után pénzt beszedni, mint egy után… A kutyafajta hivatalos neve azonban már korábban, 1956-ban lett sarplaninac. A névválasztás azért esett az akkori Jugoszláviának Albánia felé eső, Koszovó és Macedónia között húzódó hegycsoport, a Sar Planina nevére, mert ezen a területen fordult elő, itt használták a legnagyobb számban ezeket a kutyákat. A hegyvonulat közel 100 km hosszú, és jó néhány hegycsúcsa magasabb mint 2500 méter. Mindez érthető módon eleve az egyik meghatározójává vált az ezen földrajzi és éghajlati viszonyok között kialakuló kutyafajta anatómiájának.Ennek megfelelően küllemük sokban hasonlít, a karszt-juhászkutya azonban szinte ismeretlen szülőhazáján kívül, így megmaradt eredeti munkakutyának. A Karszt-hegység fennsíkjain “teljesít szolgálatot”. Mind a mai napig rettenthetetlenül felveszi a harcot a farkassal is, éber, bátor, kitartó, ősi tulajdonságokkal rendelkező kutya. Feladata a csorda őrzése, védelmezése, de házőrzésre és személyvédelemre is alkalmas. Önálló, értelmes, bátor, kiegyensúlyozott természetű.

 

Forrás: kutya.hu