Német pinscher standard (FCI 184)
Rövid történeti áttekintés: A simaszőrű pinscher nagyon régi fajta, melyet már az 1880-as német ebtörzskönyv megemlít. ugyanazok az ősei, mint a schnauzernek, melyet szálkásszőrű pinschernek is neveztek. A simaszőrű pinscher kezdettől fogva különbözött színében és rövid szőrzetében a szálkásszőrűtől. A legtöbb egyed fekete volt világosbarna jegyekkel, egyszínű a barna különböző árnyalataitól a vörösig, só-bors vagy egyszerűen kékesszürke illetve fekete.
Általános megjelenés: A pinscher simaszőrű, közép nagy, büszke tartású, folyékony körvonalakkal rendelkező, elegáns és kvadratikus felépítésű kutya. Erőteljes, mint egy schnauzer, jól fejlett izomzata különösen mozgás közben szemmel látható, rövid, sima szőrzetének köszönhetően.
Fontos arányok:
A test hosszának és a marmagasság arányát illetően a pinscher felépítésének lehetőleg kvadratikusnak kell lennie.
A fej teljes hossza (az orrhegytől a nyakszirtcsontig mérve) a hát hosszának a fele (a martól a farktőig).
Magatartás/karakter (wesen): Élénk, temperamentumos, magabiztos és kiegyensúlyozott, okossággal és kitartással párosulva, mely kellemes családi, jelző- és kísérőkutyává teszi.
FEJ
Koponya: Erőteljes, nyújtott, erősen kiugró nyakszirtcsont nélkül. A homlok lapos és párhuzamosan fut az orrháttal.
Stop: Enyhe, de egyértelműen kivehető.
Orrtükör: Jól kifejlett és mindig fekete.
Fang: Tompa ékben végződik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, szilárdan és simán az állkapocshoz simulnak, az ajak zugak zártak.
Állkapocs/fogak: erőteljes alsó és felső állkapocs. A teljes ollós harapás a fogképletnek megfelelő 42 fog) erőteljes, jól záródó és tiszta fehér. A rágóizomzat erőteljesen fejlett, zavaró pofaképződés nélkül.
Szemek: Sötétek, oválisak, feketén pigmentált, feszes szemhéjakkal.
Fülek: Félig lelógóak, magasan tűzöttek, V-formájúak, a fülek belső éle a pofára simul, előre fordul a halánték irányába, miközben a párhuzamos törésvonal nem nyúlik túl a koponyán.
Nyak: Nemesen ívelt, nem túl rövid. Átmenet nélkül harmonikusan illeszkedik a marhoz, száraz, lebernyegmentes. A torokbőr feszes és ránctalan.
TEST Felső vonal: A martól kiindulva enyhén hátrafelé lejt.
Mar: A felső vonal legmagasabb pontját alkotja.
Hát: Erőteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, erőteljes és mély. Az utolsó borda és a csípő közötti távolság rövid, miáltal a kutyakompaktnak tűnik.
Far: Enyhe görbülettel lefutó, észrevétlenül megy át a farok tűzésbe.
Mellkas: Mérsékelten széles, keresztmetszete ovális, a könyökig ér. Az elő mell a mellcsont által markánsan kifejezett.
Alsó vonal és has: A lágyék nem túlságosan felhúzott, a mellkas alsó részével szép, ívelt vonalat képez.
Farok: Természetesen meghagyott.
VÉGTAGOK
Mellső rész: A mellső végtagok elölről nézve vaskosak, egyenesek és nem szuk állásúak. Az alkar oldalról nézve egyenes.
Lapocka: Szilárdan simul a mellkashoz, jól izmolt, mindkét oldalon a lapockák széle túlnyúlik a hátcsigolya tövisnyúlványain. Lehetőleg ferde és jól hátra nyúló, a vízszintessel kb. 50 fokos szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simul, erőteljes és izmos, a lapockával kb. 95-105 fokos szöget zár be.
Könyök: Szabályosan fekszik, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Erőteljesen fejlett és izmolt, elölről és oldalról nézve teljesen egyenes.
Mellső lábtőízület: Erőteljes és szilárd.
Mellső lábközép: Erőteljes és enyhén rugalmas, elölről nézve függőleges, oldalról nézve enyhén ferdén áll a talajon.
Mellső mancsok: Rövidek és kerekek. A lábujjak szorosan simulnak egymáshoz és íveltek (macskamancsok), a talppárnák durvák, a körmök rövidek, feketék és erősek.
Hátulsó rész: Oldalról nézve ferdén álló, hátulról nézve a hátulsó végtagok egymással párhuzamosak, nem szuk állásúak.
Comb: Mérsékelten hosszú, széles és erőteljes izmolt.
Térd: Sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Lábszár: Hosszú és erőteljes, inas, erőteljes csánkízületbe megy át.
Csánkízület: határozottan szögelt, erőteljes, szilárd, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Hátulsó lábközép: merőleges a talajra.
Hátulsó mancsok: Valamivel hosszabbak, mint a mellsők, a lábujjak szorosan simulnak egymáshoz és íveltek, a körmök rövidek és feketék.
Jármód: A német pinscher ügető típusú kutya. A hát mozgás közben feszes is viszonylag nyugodtmarad. A mozgás lefutása harmonikus, biztos, erőteljes és szabad, jó lépéshosszal. Az ügetésre jellemző a térölelő, szabad és folyékony lefutású mozgás, erőteljes tolóerővel és a mellső végtagok szabad lépésével.
Bőr: Az egész testen feszes.
Szőrzet: Rövid és sűrű, simán a testhez simuló és fényes, kopasz részek nélkül.
Szín:
Egyszínű: őzbarna, vöröses barnától a sötétvöröses barnáig.
Fekete-cser: lakk fekete vörös illetve barna jegyekkel. Lehetőleg sötét, élesen elhatárolt jegyek a kívánatosak. A jegyek eloszlanak a szemek felett, a nyak alsó részén, a mellső lábközépen, a mancsokon, a hátulsó végtagok belső részén és a farktő alatt. Két egyforma, egymástól tisztán elhatárolt háromszög a mellkason.
Marmagasság: 45-50 cm.
Súly: 13-18 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.
- nehézkes vagy könnyű, alacsony vagy magasra állított felépítés
- nehéz vagy kerek koponya
- ráncok a homlokon
- rövid, hegyes vagy keskeny fang
- tétreharapás
- világos, túl kicsi vagy túl nagy szemek
- mélyen tűzött vagy nagyon hosszú, egymástól eltérően hordott fülek
- erősen kiugró pofacsontok
- laza nyakbőr
- túl hosszú, felhúzott vagy puha hát
- pontyhát
- csapott far
- hosszú mancsok
- poroszkálás
- tipegő jármód
- vékony szőrzet
- hátszíj, sötét nyereg és kifakult vagy kivilágosodott szőrzet
- 1 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
Súlyos hibák:
- hiányzó nemi jelleg (pl. maszkulin szuka)
- agárszerű kinézet
- almafej
- nem párhuzamos fejvonalak
- kifelé forduló könyök
- meredek vagy hordószerű hátulsó végtagok
- befelé forduló csánkízület
- 1-3 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
Tenyésztésből kizáró hibák:
- mindenféle fejlődési rendellenesség
- a nemi jelleg hangsúlyozott felcserélődése
- harapáshiba, mint előre- vagy hátraharapás, keresztharapás
- durva hibák az egyes területeken, mint testfelépítési hiba, szőrzet- és színhiba
- több mint 3 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
- gyáva, agresszív, rosszindulatú, túlzottan bizalmatlan, ideges magatartás
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Eredeti neve: Deutscher Pinscher
Angol neve: German Pinscher
Eredete
1854-ben a Jurahegység talajvízszintje drasztikusan csökkent, s ennek köszönhetően a szabaddá vált tőzegrétegekben igen fontos leletekre bukkantak a régészek.Különböző cölöpépítmények közelében számtalan emberi és állati, elsősorban szarvasmarha és kutya csontvázakat találtak. A tudósok ezeket a kutyákat Canis familiaris pallustris azaz tőzegkutya névvel illették. Ezeknek a leleteknek a révén bizonyossá vált, hogy a mai Svájc, Ausztria és Németország területén rengeteg kb. 50 cm marmagasságú kutya élt. Theodor studer (1845-1922) mélyreható vizsgálatokat végzett a tőzegkutya tárgyában, s más tudósokkal egyetemben létrehozta az Albert Heim alapítványt, mely számos kutya-lelet tulajdonosaként napjainkban is tovább kutatja kutyafajtáink történetét. A kutyakoponyákat tanulmányozó szakemberek arra az eredményre jutottak, hogy i.e. 3000 és 2000 között, újabb evolúciós lépésként, egyértelműen három koponyatípus alakult ki, s az egyik pontosan megfelel a mai schnauzer illetve pinscher koponyájának. 1879. július 17-én a “Kutya” c. német lapban egy levél jelent meg R. v. Schmiedeberg tollából, melyben elmeséli, hogy egy hannoveri kiállításon, miközben a ringben pinscher néven szereplő, ámde teljesen eltérő színű és szőrminőségű kutyákat nézegette, egy brit riporter nekiszegezte a kérdést, hogy tulajdonképpen mi is az a pinscher? Schmiedeberg e kérdéssel szembesülve úgy érezte, valamit tennie kell e nemzeti fajta ügyében. 1884-ben, mikor még a német fajtanemesítő egyesület sem ismerte el önálló fajtaként a pinschert, megírta az első pinscher standardet, a rövid- és drótszőrű variációról egyaránt. Az 1895-ben létrejött Pischer-Schnauzer klub ezt a fajtaleírást fogadta el hivatalosként megalakulásakor. Az 1902-ben megnyitott első törzskönyvben – ekkor már a drótszőrű pinschert schnauzernek nevezték -, 8 pinscher és 83 törpepinscher szerepelt. Az 1906-ban “Kartell für das Deutsche Hunkewesen” néven újjászerveződött német fajtanemesítő egyesület a PSK-t nyilvánította a pinscher fajtában kizárólagosan illetékes szervezetnek. A pinscher ma is létező két méretváltozata közül már az 1900-as években is a törpe pinscher volt a népszerűbb, a “normál” méretű pinscher egy időben szinte a kihalás szélén állt. Szerencsére akadt valaki, Werner Jung, a PSK tenyész-főfelügyelője, aki felkarolta a fajtát. Ekkortájt azonban a fajtaazonos tenyésztésből származó pinscherek már 9-13 éves veteránok voltak. Jung öt, tenyésztésre alkalmas kutyát választott ki, de ezek közül is 3 túl méretes törpe pinscher volt. 14 alommal azonban rövid időn belül hatvanfős állományt hozott létre.
Tulajdonságai
A pincser kedves, odaadó, melegszívű kutya. Okos, engedelmes, könnyen képezhető. Hangja félelmetes, és bizony nemcsak ugat, hanem – ha kell – harap is.Kertek és autók megbízható őre, gyerekek hűséges játszótársa. Kedvencként is tartják.
Forrás: kutya.hu