Welsh Corgi Pembroke (FCI 39)
Mélyre állított, erőteljes, robosztus, éber és élénk, szubsztancia és szívósság benyomását keltve kis formátumban.
Karakter: Merész és ügyes.
Wesen: Fölényes és barátságos, soha nem ideges vagy agresszív.
Fej és koponya: A fej formája és kinézete rókaszerű, élénk és intelligens kifejezéssel. A koponya a fülek között meglehetősen széles és lapos, mérsékelt stop. A fang és a koponya hosszának aránya 3:5. A fang enyhén elhegyesedő. Az orr fekete.
Fang/harapás: erős állkapocs tökéletes, rendezett és teljes ollós harapással, melynél a felső metszőfogak közvetlenül az alsókra nyúlnak és a fogak merőlegesen helyezkednek el az állkapocsban.
Szemek: Jól elhelyezkedők, kerekek, közepes nagyságúak, barnák, a szőrzet színéhez illően.
Fülek: Felállóak, közepesen nagyok, enyhén lekerekített végekkel. Az orrhegyet a szemmel összekötő képzeletbeli vonal meghosszabbításának a fülhegyen keresztül vagy kissé mellette kell haladnia.
Nyak: Arányosan hosszú.
Mellső rész: A mellső végtagok rövidek és olyan egyenesek, amennyire csak lehetséges, a felkar szorosan illeszkedik a mellkas ívéhez. erős csontozat. A könyök szorosan a testhez simul, sem nem lazán, sem nem túl szorosan. A lapockák jól elhelyezkedők és derékszöget zárnak be a felkarral.
Test: Közepesen hosszú, jól ívelt bordákkal, az ágyék nem rövid, felülről nézve enyhén elvékonyodó. A hátvonal egyenes. A mellkas mély és széles, a mellső lábak között jól lenyúló.
Hátsó rész: erőteljes és hajlékony, jól szögelt térdekkel. A lábak rövidek, erős csontozattal. A csánkok hátulról nézve egyenesek.
Mancsok: Oválisak, erőteljesek, jól ívelt és szorosan elhelyezkedő lábujjakkal, a két középső lábujj enyhén a két külső előtt áll. A talppárnák erősek. A körmök rövidek.
Farok: Rövid, előnyben részesítendő a természetes rövid farok.
Jármód/mozgás: Szabad és aktív, sem nem laza, sem nem kötött. A mellső végtagok, anélkül, hogy túlságosan felemelné őket a kutya, jól előre nyúlnak, a hátsó végtagok tolóerejével összhangban.
Szőrzet: Közepesen hosszú, egyenes, sűrű aljszőrzettel, sohasem Puha, göndör vagy drótos.
Szín: Egyszínű vörös, sable, őzbarna, fekete cser jegyekkel, fehér jegyekkel a végtagokon, a szegyen és a nyakon, vagy anélkül. Egy kis fehér a fejen és a fangon megengedett.
Méret/súly: Marmagasság kb. 25,4-30,5 cm.
Súly: kanok 10-12 kg, szukák 10-11 kg
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Megjegyzés:A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Alomszám: 4-6 kölyök
Várható élettartam: 12-15 év
Eredeti neve: Pembroke Welsh Corgi
Angol neve: Pembroke Welsh Corgi
Eredete
A corgi legnagyobb kutatója, Clifford Hubbard azt a nézetet vallja, hogy Wales kutyái viking eredetűek. Hubbard, a legtöbb corgi-kutatóhoz hasonlóan, a fajta származását, mint terelőkutyáét kutatta, ellenben a norvégok inkább a tengerparti élettér sajátosságaiból indultak ki. A régészek a legkorábbi emberi tartózkodási helyekre utaló nyomokat a szigetek partjainál találtak. Ekkor a szárazföldet még sűrű erdők és mocsarak borították, a tengerparti emberek fő étrendje a hal és a tengeri szárnyasok, illetve azok tojása volt. Valószínűleg a helyi vadkutyák is ilyesmivel táplálkozhattak. De amíg az ember halászati tudománya felülmúlta a kutyáét, addig az a sziklás tengerparton fészkelő madarak megfogásának volt mestere. Az ember valószínűleg ezt az erősségüket idővel a maga hasznára fordította. Norvégiában létezik egy elképesztő fizikai tulajdonságokkal rendelkező fajta, a lundehund. Nyakát teljesen hátra tudja hajtani a hátára, válla olyan laza, hogy mellső végtagjait oldalra, kilencven fokban fel tudja emelni. Lábain ráadásul hat használható ujj van, fülével pedig vízmentesen le tudja zárni hallójáratát. Ez a kutya tehát az evolúció során teljesen alkalmazkodott életteréhez, hogy minél hatékonyabban vadászhasson a sziklás tengerpart szűk üregeiben élő madarakra. Mindez a corgi szempontjából azért nagyon fontos, mert az almokban olykor-olykor még napjainkban is születnek olyan kutyák, melyek a lundehund valamelyik fent említett extrém tulajdonságát hordozzák: leggyakrabban a fület illetve a végtagokat érinti ez a jelenség, amit korábban puszta “degenerációnak” tartottak. Mindez azt az elméletet bizonyítja, hogy akár skandináv eredetű, akár bennszülött kelta fajta a corgi, a terelést megelőzően először mindenképpen tengeri madarak vadászatára használták – ami magyarázatul szolgál rövid lábaira. Bár a corgi eredetét feszegető kérdésekre csupán egy széleskörű DNS-vizsgálat adhat választ, a skandináv származás mellett szól, hogy a brit szigetek elfoglalásakor a vikingek egész családjukat magukkal vitték és sokuk le is telepedett, így nyilván kutyáikat is magukkal vitték. A korabeli Wales tengerparti farmjai hasonlóak voltak a skandináv településekhez, megegyező állatállománnyal. Itt is kereskedtek madártollal és -tojással, bár ez az amúgy nagy hasznot hozó foglalatosság kockázatosabb volt, mint a farmerkedés. Így a találékony és alkalmazkodó walesi nép arra a következtetésre jutott, hogy mindezt szárazföldi szárnyasokból is kitermelheti, így legalább a megművelhetetlen földek sem maradnak parlagon. Hamarosan virágzott a falusi toll- és pástétomkereskedelem, szerte a vidéken rengeteg libát és kacsát tartottak. Talán emiatt váltottak nagyon hamar “szakmát” a corgi ősei, és vadászat helyett csupán terelhették a madarakat. Kutya nélkül ugyanis lehetetlen lett volna ilyen mennyiségű baromfit kezelni, gondoljunk például csak a vásárokra. De vajon lehet egy vadászkutyából terelőkutya? Hubbard szerint a XVIII. században Amerikába vitt corgik nemcsak kiváló birka- és marhaterelőnek bizonyultak, de szárnyas vadászatra is nagyon jól lehetett őket alkalmazni.A corgi elnevezés ma két fajtát takar: a welsh corgi cardigant és a welsh corgi pembroke-t. Korábban mindkettő egyazon fajta változata volt. A Pembroke és Cardigan Welsh Corgik közötti szemet szúró fő különbség a méret. A Cardiganok (cardik) jóval nagyobbak, míg a Pembroke-ok (pem-ek) erősebb, tömzsibb felépítésűek. A Cardiganoknak hosszú farkuk van, míg a Pembroke-ok alapvetően farok nélküliek. (Az állatvédelmi törvények miatt ma már némely országban tilos vágni a farkukat, mely a fajta eredeti megjelenését jelentősen befolyásolja, hiszen faroktartásra sosem végeztek a fajta tenyésztésében szelekciót.)
Az első világháború után egy-két kiállításon szerepeltek corgik, de a Welsh Corgi Club 1925-ös megalapításáig inkább csak farmerek ismerték a fajtát. Ez a klub csak a Pembroke-tulajdonosokat tömörítette, így 1926-ban megalakult a Cardigan Club is, mely ma a Cardigan Welsh Corgi Association nevet viseli. Számos ősi fajtával ellentétben, a corgi a Kennel Club hivatalos elismerését igen hamar megkapta, már 1927-ben, egy évvel később pedig már az első CC címet is kiadták a fajtában. A Kennel Club 1934-ben ismerte el két különálló fajtaként a Cardigant és a Pembroke-t. Ekkor a tulajdonosok még eldönthették, melyik fajta “színeiben” kívánják kutyájukat indítani; ennek az volt az oka, hogy korábban nem folyt szigorúan különválasztott tenyésztés, illetve sok esetben nem volt ismert egy-egy kutya származása.
Tulajdonságai
Tanulékony, értelmes, élénk, eléggé önálló, olykor makacs, gazdájához ragaszkodó, idegenekkel szemben bizalmatlan. Ez a fajta kimagaslóan intelligens és engedelmes, megbízható, elkötelezett és szeretetteljes. Rendkívül érdeklődő természete, tenni- és tudni akarása könnyen taníthatóvá teszi. A kölykök higgadtak, hűségesek, gyengédek és alkalmazkodóak. Soha nem gyávák, de nem is komiszak. Ez a kutyafajta képes alkalmazkodni a vidéki élethez, de a városi társasházakhoz is, viszont minden nap szüksége van valamilyen mozgásra. A Welsh Corgi azok számára ideális fajta, akik igazán aktív életet élnek, akiknek nem megerőltető fizikailag és szellemileg lefárasztani kutyájukat.
Érdekesség
A Welsh Corgi Pembroke az angol királyi család kedvenc fajtája már több, mint 70 éve. II. Erzsébet királynő jelenleg több corgival él együtt. Saját tenyésztésű fajtája a dorgi, mely corgik és tacskók keveréke.
Forrás: kutya.hu, kutya-tar.hu