FONTOSABB TESTMÉRETEK ÉS AZOK ARÁNYA:
- A marmagasság és a testhosszúság aránya 9:10 a kanok, ill. 9:11 a szukák esetében.
- A mellkas szélessége a marmagasság fele.
- Az orrhegytől a stopig, illetve a stoptól a tarkóbúbig mért távolság aránya 2:3.
FEJ: Nagy, a test méretével harmonikus arányban álló fej. Nyugodt arckifejezés esetén teljesen ránctalan. Alakja felülről nézve egyik sarkán levágott háromszögre emlékeztet.
AGYKOPONYAI RÉSZ:
Koponya: A fülek között lapos, széles. A homloktájékra sekély barázda nyúlik fel.
Stop: Élesen kivehető, de nem túl meredek.
ARCORRI RÉSZ:
Orr: Széles, fekete. Kismértékű, elszórt pigmenthiány fehér kutyák esetén megengedett, ám a fekete orr mindig előnyt élvez.
Fang: Széles, mély és telt.
Ajkak: Fekete, nem lógó. Rózsaszín nyelv.
Állkapocs / Fogazat: Nem lekerekített, inkább tompa, izmos, erőteljes állkapocs. Erős fogak, rendezett fogsor. Előnyt élvez az ollós harapás, ám a tétre (harapófogó) harapás sem kizáró ok.
Szemek: Viszonylag kisméretű, nem kidülledő, közel háromszög alakú, sötétbarna szempár. A szemek pereme szűk, fekete.
Fülek: Erős, felálló, a fej méretéhez mérten viszonylag kisméretű fülek. Ha lehajtjuk előre, például a testméretek felvételekor, csúcsa a felső szemhéjat érinti. Háromszögletű, a csúcsnál kissé lekerekített, elkeskenyedő fülek, amelyek nem túl magasan ülnek a fej két oldalán. Oldalról nézve a szem felett található fülek a nyaktól húzott képzeletbeli egyenes vonalát követve, annak meghosszabbításaként nyúlnak előre.
NYAK: Vastag, izmos, elhanyagolható nyaklebernyeggel. Viszonylag rövid, a vállöv felé szélesedő nyak. Jellegzetes taréja a koponyaalapban ér véget.
TEST: Hosszabb, mint amilyen széles. A bőr sem túl vékony, sem túl szűk, sem pedig túl laza.
Hát: Egyenes.
Ágyék: Erőteljes izomzat.
Mellkas: Széles, mély. Ívelt bordák, jól fejlett szegycsont
Hasvonal és Has: Közepesen ívelt hasvonal.
FAROK: Fekete, sűrű szőrrel borított. Magasan ülő, a hát felett vagy oldalt háromnegyedes, teljes vagy kettős kunkorban viselve, amely mozgás közben a hát vonala alá esik. Háromnegyedes kunkor esetén a farok vége mélyen, oldalt helyezkedik el. Nagy, erőteljes keresztcsont. A farok kiengedésekor az utolsó farokcsigolya a csánkot érinti. Pihe-mentes, durva tapintású, egyenes fedő szőrzet.
VÉGTAGOK
ELÜLSŐ VÉGTAGOK: Erős csontozatú, elölről nézve egyenes mellső lábak.
Vállöv: Izmos, erőteljes. Közepes lejtésű lapocka.
Mellső lábtő: Előre dől, a függőlegessel körülbelül 15 fokos szöget zár be.
FAR: Erős, izmos. Szélessége és csontozata a mellső végtaggal arányos. A hátsó lábon található, vele született farkaskarmot hagyományosan eltávolítják.
Comb: Erős, jól fejlett, hátulról nézve párhuzamos.
Térdízület: Közepesen ívelt.
Csánk-ízület: Mély, nem fordul sem ki-, sem befelé.
Mancs: Egyenes macskalábak. Erős ujjak, vastag talppárnák.
MOZGÁS:
Erőt sugárzó, közepes lépéshossz és lendület. A hátsó- és mellső lábak egy vonalon mozognak. A hát végig erőteljes, egyenes.
SZŐRZET
Bunda: Két réteg. Sűrű, puha, dús, a fedő szőrzetnél rövidebb aljszőrzet. Durva tapintású, egyenes, a testtől kissé elálló fedő szőrzet. A fejen, lábszárakon és a fülön rövidebb szőrszálak. A test többi részéhez képest hosszabb, öt centiméteres szőrszálak találhatók a mar és a far tájékán. A farokrészt még ennél is hosszabb, sűrű, tömött bunda borítja.
Szín Több színváltozat megengedett, például vörösbarna, világos sárgásbarna, fehér, sőt, még a tarka pettyes és a barna csíkos is. Az amerikai Akita színei élénken csillogók, tiszták, a rajzolat jól kivehető. Megléte esetén kontúros maszk és/vagy csillag. A tiszta fehér kutyák maszk nélküliek. Az őzszínű, világos sárgásbarna változat fehér alapszínét a fejet és a test bő egyharmadát beborító foltok tarkítják. A fedő- és az aljszőrzet színe nem minden esetben egyezik meg egymással.
MÉRET:
Marmagasság:
Kanok: 66 – 71 cm (26-28 hüvelyk),
Szukák: 61 – 66 cm (24-26 hüvelyk).
HIBÁK: A fenti követelményektől történő bármely eltérés hibának minősül. A bírálat során a hiba a standardtól történő eltérés mértékével egyenes arányban befolyásolja annak komolyságát.
- Szuka jellegű kanok/kan jellegű szukák.
- Keskeny, vagy madárszerű, elkeskenyedő fej.
- Hiányzó fogak (az előzápfog 1, és/vagy a zápfog 3 fogak kivételével).
- Kék vagy fekete pöttyös nyelv.
- Világos színű szempár.
- Rövid farok.
- Görbe lábszárak.
- A szabályostól eltérő színű nyak- vagy lábszőrzet.
- Félénkség vagy agresszió.
KOMOLY HIBÁK:
- Fejletlenség.
- Könnyű csontozat.
KIZÁRÓ HIBÁK:
- Agresszív, vagy túlságosan félénk viselkedés.
- Pigmentmentes, vagy foltokban pigmenthiányos (ún.pillangó-)orr.
- Csepp alakú, lógó, vagy lehajló fülek.
- Előre- vagy hátraharapás.
- Sarlós, vagy nem kunkorodó farok.
- 63,5 centiméternél (25 hüvelyk) alacsonyabb kanok, valamint 58,5 centiméternél (23 hüvelyk) kisebb méretű szukák.
Nyilvánvaló felépítés-, vagy viselkedésbeli rendellenességekkel rendelkező egyedek automatikusan kizárásra kerülnek.
Megjegyzés : A herezacskóban két egészséges, a lágyékcsatornából teljes mértékben leereszkedett here tapintható ki.
Származási hely: Japán
Eredete
Az amerikai Akiták történelme kezdetben szorosan összefonódik a japán Akiták sorsával. A fajta Japánból származik és az Egyesült Államokban tenyésztették tovább. Az 1603-as évektől kezdődően az Akita tartományban megrendezett kutyaviadalokon Akita Matagi-kat, közepes méretű medvevadász kutyákat uszítottak egymás ellen. 1868 után Tosa-val és masztiffokkal keresztezték őket, amelynek eredményeképpen méretük jelentősen megnövekedett, és a Spicc fajtákra jellemző tulajdonságok fokozatosan elhalványultak. 1908-ban törvény tiltotta be a kutyaviadalokat, ám az addigra széles körben megkedvelt fajta, mint nagytestű japán kutya tenyésztése tovább folyt. Az elért sikerek elismeréseképpen 1931-ben kilenc különösen kiemelkedő egyedet nemzeti kinccsé nyilvánítottak.A második világháború idején, 1939 és 1945 között elterjedt szokássá vált, hogy kutyák bundáját katonai ruházat céljára használták fel. Az alapanyag-utánpótlás folytonosságát biztosítandó, a rendőrség a rendészeti és katonai célokra használt német juhászokon kívül az összes kutya beszolgáltatását vagy befogását rendelte el. Egyes Akita-rajongók azzal próbálták meg kijátszani az új törvényt, hogy kedvencüket német juhászokkal keresztezték.A világháború végére számuk drasztikusan megcsappant. Három, egymástól jól elkülöníthető változat alakult ki: a Matagi Akiták, a harci Akiták, illetve a német juhász-Akiták. A három különböző, mégis egy néven futó változat létezése komoly problémákhoz, félreértésekhez és káoszhoz vezetett.A világháborút követő, a fajtatisztaság érdekében végrehajtott restaurációs törekvések legnépszerűbb szereplője az átmenetileg komoly hírnévnek örvendő Kongo-go volt, a Dewa-vérvonal képviselője. A Dewa-vonal Akitai masztiff és német juhász tulajdonságokkal rendelkeztek. A távol-keleti szolgálatból hazatérő, az Akitákat olyannyira megkedvelő amerikai katonák tucatjával vitték őket magukkal az Egyesült Államokba.Az intelligens, környezetükhöz remekül alkalmazkodó Dewa-Akiták lenyűgözték az amerikai tenyésztőket, amelynek köszönhetően számuk és népszerűségük hirtelen az egekbe szárnyalt.Az Amerikai Akita Klubot (Akita Club of America, ACA) 1956-ban alapították. Az Amerikai Ebtenyésztők Egyesülete (American Kennel Club, AKC) 1972. októberében ismerte el hivatalosan a fajtát, vette fel a tenyészpéldányok listáját és kezdte el megszervezni a tenyésztőknek oly fontos megjelenési és megmérettetési lehetőség, a kiállítások egész sorát. Az AKC és japán megfelelője, a JKC (Japanese Kennel Club), ebben az időben még nem rendelkezett kétoldalú egyezményekkel egymás pedigré-rendszerének elismerésével kapcsolatban, így nem nyílt lehetőség arra, hogy japán vérvonallal frissítsék az amerikai állományt. Ennek következtében az amerikai és japán Akiták között jelentős eltérések alakultak ki. Ősi otthonuktól elzárva tulajdonképpen egyedi, csak az Egyesült Államokra jellemző fajtává alakultak, 1955 óta változatlan tulajdonságokkal és jellemzőkkel. Nem úgy japán társaik, amelyeket időközben Matagi Akitákkal kereszteztek, hogy így kíséreljék meg az ősi, tradicionális japán fajta helyreállítását.
Általános megjelenés
Az amerikai akita nagytestű, zömök, arányos testalkatú kutya. Megjelenése tiszteletet parancsoló. Szügye és feje masszív, pofája medvére emlékeztető. Nagyon erős és tekintélyes kutyafajta. Szőre a fején sötétebb színezetű.Kemény csontozat és jól fejlett izomzat jellemzik. A széles, egyik sarkán lecsapott háromszögre emlékeztető fej, mély, erős fang, a viszonylag kisméretű szemek, a nyak meghosszabbított vonalát követő, előre mutató, felálló fülek a fajta jellemző tulajdonságai.
Tulajdonságai
Barátságos, gyermekszerető, éber, készséges, nemes, engedelmes és bátor kutya. Igazi társa és barátja az embernek.
Alkalmazása
Nagy múltú harci eb. Eleinte kutyaviadalok népszerű főszereplője volt, s emiatt majdnem kipusztult. Később a véres viadalokat betiltották, és a fajta újból felvirágzott. Ma már szinte kizárólag kedvencként vagy sportkutyaként tartják.
Forrás: akitaklub.hu