Atlaszi hegyikutya (Aidi)

Atlasi hegyikutya standard (FCI 247)
Általános megjelenés: Szolid, nagyon rusztikus kutya, mely erejével és fürgeségével tűnik ki. Izmos, erős, de nem nehézkes felépítésű. Bozontos szőrzete egyaránt védi a nap sugaraitól és a hegyi hideg levegőtől. A sakálok és más ragadozók elleni harcban páncélként funkcionál. Tekintete élénk, egyenes és határozott, ahogyan egy éber kutyához illik, mely mindig kész védelmi feladatainak eleget tenni. Némely vidéken a munkakutyák fülét és farkát is kupirozzák, ez azonban nem kívánatos.
Fej: Medveszerű, száraz és jól illik a test egészéhez. Összességében kúpalakú, a járomcsont nem kiugró, a fang a koponyához laposan, stop nélkül illeszkedik.
Koponya: A koponya lapos és széles, enyhe homlokbarázdával, a nyakszirtcsont alig észrevehető.
Stop: Kevésbé hangsúlyos és ferde.
Orrtükör: Fekete vagy barna, a szőrszínhez illően. Kellőképpen széles, az orrlyukak tágak.
Fang: Amint az egész fej, kúpalakú, 5:6 arányban szemmel láthatóan rövidebb, mint az agykoponya.
Állkapocs: Erőteljes, szilárdan és egyenletesen elhelyezkedő, fehér fogakkal, előre- vagy hátraharapás nélkül.
Ajkak: Szárazak, feszesek, a szőrszínnek megfelelően feketék vagy barnák.
Szemek: Közép nagyok, minden szőrszínnél sötétek. Világos szőrszínnél az enyhén ferde, jól pigmentált szemhéjszélek kisminkeltnek tűnnek. Élénk, figyelmes és átható tekintet.
Fülek: Középhosszúak, enyhén lekerekített véggel. Ferdén tűzöttek, miáltal a fejtől szabadon elállnak. Félig lelógóak, izgalmi állapotban előre fordulnak, nyugalmi állapotban olykor hátracsapottak.
Nyak: Erőteljes, izmos, lebernyeg nélküli.
Felső vonal: Széles, izmos, mérsékleten hosszú hát, melyet egy erőteljes, jól izmolt és enyhén ívelt ágyék követ. A hátvonalnak enyhén magasra állított profilt kell mutatnia, de a hát nem lehet beesett.
Mar: Határozottan kiugró.
Mellkas: Kellőképpen széles, nagyon mély, legalább a könyökig lenyúlik. A bordák enyhén íveltek.
Has: Az utolsó bordák mögött felhúzott, de semmiképpen sem agárszerű.
Végtagok: A vállak jól elhelyezkedők. Egyenes, erőteljes és mérsékelten izmolt alkar. A lábközép rövid és szinte egyenes. A csípőcsontok határozottan kiugróak. A comb izmos, de nem otromba és messze lenyúló. A térd- és csánkízület szögelése nagyon tompa, ami magas fart eredményez, és azt a látszatot kelti, hogy a hát a mar felé lejt. Farkaskörmök nem kívánatosak.
Mancsok: Kifejezetten kerekek, szolid talppárnákkal és erős karmokkal, melyek színe a szőrszíntől függ.
Farok: Hosszú, legalább a csánkig ér. Az ágyék vonalának folytatásában tűzött, nyugalmi állapotban enyhe ívben lelógó. Nagyon bozontos és dús szőrrel fedett, mely a fajtatisztaság egyik jele. Mozgás közben a kutyavidámabban hordja a farkát, de az sohasem kunkorodhat a hátvonal fölé
Szőrzet: Nagyon vastag, félhosszú és dús, kb. 6 cm, kivéve az arcon és a füleken, ahol rövid és finom. A nyakon és a torkon, különösen a kanoknál, sörényt képez. A far és a farok igen dús és hosszú szőrrel fedett.
Szín: Nagyon változatos: homokszínű, rőt, fehér, vörös, csíkos, fehér-fekete, fehér-fakósárga, többé vagy kevésbé kormozott, háromszínű, stb. A foltok nagyon gyakran úgy helyezkednek el, hogy kabátot és süveget képeznek, melyeket egy nyaktáji csík választ el egymástól; mindehhez nagy homlokfolt és erősen pigmentált szájszél és orrtükör társul (bernáthegyi-mintázat).
Méret: 52-62 cm
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.