Finn lapphund

Társas viselkedése
Természeténél fogva nagyon kedveli a társaságot. Általában igen jól érzi magát gyerekek között és rendszerint sok mindent eltűr tőlük. A házi- és haszonállatokkal való kapcsolata is problémamentes szokott lenni. Éber kutya abban a tekintetben, hogy a látogatók érkezését ugatással jelzi, de egyébként túl szelíd ahhoz, hogy megvédje a házat.
A suomenlapinkoira tanítása viszonylag egyszerű feladat. Nagyon értelmes kutya, amely szeret tanulni, és általában örömmel teljesíti a parancsokat. Szelíd módszerekkel is remekül nevelhető – de ez nem azt jelenti, hogy nem kell következetesnek lenni. Büntetés alkalmazására általában nincs szükség. A legjobb eredmények vidám hangú parancsokkal és sok dicsérettel érhetők el. Elég sok mozgásra van szüksége, nem érzi jól magát, ha egész nap csak a kandalló előtt kell hevernie. Szőrzete kiváló védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival, amikor lehetőséget kap a póráz nélküli mozgásra, futkosásra.

Alkalmazásai
Származási helyén ma is gyakran használják munkakutyaként és gyakori résztvevője a juhászkutyaversenyeknek.

Eredeti neve: Suomenlapinkoira
Angol neve: Finnish Lapphund

Eredete
Finnországnak négy nemzeti fajtája van az ötös fajtacsoportban, és egy kopója a hatosban. A Finn lappkutya napjainkban egész Finnországban igen elterjedt, főleg kedvencként tartott fajta. A lappföldiek évszázadok óta, Fennos Skandináviában és Oroszország északi területein, a finn lappkutyához hasonló típusú kutyákat használtak rénszarvasok őrzésére. E kutyák számára alkotta meg a Finn Kennel Klub 1945-ben a lapp pásztorkutya első fajtaleírását. 1967-ben lappkutyára változtatták a fajta nevét. A hetvenes években stabilizálódott a fajta típusa és megjelenése. 1993-ban újból átkeresztelték a fajtát finn lappkutyára.

Leírása
Teste
A finn lapphund erőteljes testének hossza valamivel nagyobb, mint a magassága. Háta erős és vízszintes a farka kissé lejtős. Farka magasan tűzött, nem túl hosszú, és amikor figyel, a kutya a hátára görbíti. Mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Lábai egyenesek, mérsékelten kirajzolódó ízületekkel és erős csontokkal. Mancsai ovális alakúak, szorosan zárt ujjakkal rajta a farkaskarom nem kívánatos. Nyaka közepesen hosszú és izmos.

Feje
Meglehetősen széles, jól fejlett, nem túl karcsú arcorri résszel. A stop határozott. Ajkai szorosan zárnak, az orrnyerge egyenes. Fülei háromszögletűek és eléggé messze ülnek egymástól, felállóak, de részben felálló fül is megengedett. Szemei ovális alakúak. A fajta harapása ollószerű. A kanok marmagassága 46-52 cm, a szukáké 41-47 cm. A szőrzete dús, hosszú, érdes tapintású és egyenes szálú, de az aljszőrzet puha, sűrű és tömött. A lábak elülső oldalán, valamint a pofán rövidebb szőr nő, a farkon, a lábak felső részén és a nyakon pedig hosszabb. A kannak jól fejlett gallérja van. Minden szín megengedett, de az alapszínnek mindig dominálnia kell. A fekete alapon cserbarna vagy ezüstfehér rajzolatú kutyák a gyakoribbak.

Jelleme
Kiegyensúlyozott, barátságos, vidám és társkedvelő kutya. Nagyon értelmes, szívesen tanul és dolgozik, hogy gazdája kedvében járjon. Mozgékony és energikus, de nem szilaj, eléggé szívós és bátor, s általában igénytelen is. Ez a kutya odaadó, kedves és szelíd természetű társ.

 

Forrás: kutya.hu, kutyuslap3.mindenkilapja.hu