Flat Coated Retriever

Tulajdonságai
Értelmes, engedelmes, jó természetű.

Alkalmazása
Arra a feladatra „született”, hogy visszahozza, apportírozza az elejtett vagy megsebesített zsákmányt.

A Flat Coated Retriever FCI standard Nr. 121
Származási hely: Nagy-Británnia

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
Életrevaló, tüzes, élénk, középtermetű kutya intelligens benyomással, erőteljes felépítésű, de nem nehézkés vagy vézna.

JELLEME:
Barátságos és magabiztos.

FEJ ÉS KOPONYA:
A fej hosszú és tetszetősen formált, domború. Az agykoponya mérsékelten széles, a szem magasságában lévő enyhe stoppal, mely semmi esetre sem kifejezett, a fej vonalai sem konvergenciát, sem divergenciát nem mutatnak. Jó méretű orrtükör, megfelelő nagyságú orrlyukakkal. Az állkapocs hosszú és erős, hogy a nyulat vagy a fácánt elbírja.

SZEM:
Közepesen nagy, sötétbarna vagy gesztenyebarna, nagyon intelligens tekintettel, nem ferdén helyeződő. (Kerek és kidülledő szemek hibának tekintendő.)

FÜL:
Kicsi és jól tűzött, oldalával szorosan a fejnél hordva.

FOGAZAT:
Erős állcsont-állkapocs és fogak tökéletes, szabályos és teljes ollós harapásban, amelynél a felső metszőfogsor köztes hézag nélkül nyúlik át az alsón és a fogak merőlegesen állnak az állcsont-állkapocsban.

NYAK:
A fej a nyakhoz jól illesztett, a nyak meglehetősen hosszú és száraz, szimmetrikus és ferdén illeszkedik a lapockához, jó átmenetet képezve a hátra, hogy lehetővé tegye a könnyű nyomkeresést.

ELÜLSŐ TESTRÉSZ:
Mély és meglehetősen széles mellkas, amely mellett a könyökök szabadon, de mégis szorosan mellette szabályosan mozogjanak, jól kifejezett szegycsont. Az elülső végtagok egyenesek, csontozattal, és jó rojtozottak.

TEST:
Az elülső bordarész inkább lapos. Jó mellkas, amelyben a bordák elől mérsékelten, a középrészen jelentősen íveltek, onnan hátrafelé csökken az íveltségük. Rövid, szögletes és széles hát . A hosszú, laza ágyékrész nagyon nagy hiba.

HÁTULSÓ TESTRÉSZ:
Izmos, jól, de nem túlszögellt térd- és csánkízület. A csánkízület mélyen helyezkedik. A csánkok állásban egyenesek és párhuzamosak.Mozgása könnyed. A végtagok rojtozottak. A tehénállás, dongaállás nagyon nagy hiba.

MANCS:
Kerekek és erősek jól zárt és jó csontozatú lábujjakkal. A talppárnák vastagok és erősek.

FAROK:
Rövid, egyenes és jól tűzött, barátságosan, de soha nem a hátvonal fölött hordott.

SZŐRZET:
Dús, finom-középerős, jó minőségű szőrszálak, olyan sima, amilyen csak lehet. A lábak és a farok bőven zászlózottak. A gazdag zászlózottság kiemeli a felnőtt kutya eleganciáját.

SZÍN:
Csak fekete vagy májbarna.

MOZGÁS:
Szabad és gördülékeny, egyenes és párhuzamos végtagokkal, akár elölről, akár hátulról nézve.

MARMAGASSÁG:
Kan: 58-61 cm, szuka: 56-59 cm.

SÚLY:
Kan: 27-36 kg, szuka: 25-32 kg.

KIZÁRÓ HIBÁK:
Minden a fentiektől való eltérés hibának tekintendő, melynek értékelésének az eltérés mértékével pontosan arányban kell lennie. (Gyakori hibák: Széles koponya, világos szem, kunkorodó farok, rossz mozgás.)

Eredeti neve: Flat Coated Retriever
Angol neve: Flat Coated Retriever

Eredete 
A flat-coated – avagy simaszőrű – retriever kialakulása hasonló a labradoréhoz. A XIX. században a brit szigetek és Észak-Amerika között élénk kereskedelem zajlott, és a hajók kutyákat is szállítottak egyik országból a másikba. Az 1860-as években, a Kennel Club feljegyzései szerint J. hull tulajdonában volt két kiválóan dolgozó retriever szuka: Old Bounce és lánya, Young Bounce. Ez a két kutya nagy szerepet játszott a fajta kialakulásában. Minden bizonnyal a St.John kutyákat az 1840-es években szetterekkel keresztezték, ami nagyban hozzájárult a mai küllem kialakításához. A mai modern típus megszilárdítása többek között S. E. Shirley-nek, a Kennel Club egyik megalapítójának, és H. R. Cooke-nak, a Riverside kennel tulajdonosának köszönhető, aki több mint hetven éven át tartott és tenyésztett flat-coated retrievereket. Fontos megemlíteni dr. Bond Moore-t is, aki küllembíróként mindent elkövetett azért, hogy az állomány minél egységesebbé váljon. A kiállításokon szigorúan diszkvalifikálta a nem egyszínű fekete, hanem fehér folttal rendelkező egyedeket. Az 1850-es évektől az első világháborúig, a sima szőrű retriever igen népszerű volt mint mindenes vadászkutya. A háború után azonban népszerűsége csökkent, egyre többen kezdtek érdeklődni más retriever fajták iránt. Azonban minden rosszban van valami jó: a széles körben ismert és elterjedt golden és a labrador retrieverrel szemben, a flat-coated retrievernél éppen a népszerűtlenség segített, hogy ne váljon ketté a fajta kiállítási és munka vonalra. Nagyon kicsi a különbség a kiállításon eredményesen szereplő kutyák és a vadászversenyek győztesei között.

 

Forrás: retriever.hu, kutya.hu, kutya-tar.hu