Német Jagdterrier standard (FCI 103)
Rövid történeti áttekintés: Az első világháború után néhány aktív vadász kivált a nagy taglétszámú Foxterrier klubból, hogy olyan tenyészetet építsen fel, mely kizárólag a vadászati teljesítményre összpontosít. Így a tapasztalt vadász-kinológus Rudolf Frieß, Walter Zangenberg és Carl-Erich Grünewald elhatározta egy fekete-cser vadászkutya kitenyésztését, föld alatti munkára. Fáradozásaikat a véletlen is segítette. Lutz Heck-Hagenbeck állatkert-igazgató négy fekete-cser terriert ajándékozott véletlen is segítette. Lutz Heck-Hagenbeck állatkert-igazgató négy fekete-cser terriert ajándékozott nekik, melyek állítólag fajtatiszta foxterrier-vonalakból származtak. Ezek a kutyák alapították a német jagdterrier tenyésztését. Ebben az időben csatlakozott dr. Herbert Lackner a fajta alapítóihoz. Az óangol terrier és a welsh terrier céltudatos bekeresztezésével, és intenzív tenyésztési munkával sikerült a fajta megjelenését megszilárdítani. Ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy sokoldalú, kemény, hangtalanul dolgozó és vízkedvelő kutyákat tenyésszenek, kifejezett vadászösztönnel és a legjobb képezhetőséggel. 1926-ban alakult a Német Jagdterrier klub. A tenyésztők a legnagyobb hangsúlyt e vadászkutya vadászati használhatóságára, szilárd wesenére, bátorságára és vakmerőségére fektetik.
Általános megjelenés: Kicsi, fekete-cser színű, kompakt, jó arányokkal rendelkező vadászkutya.
Fontos arányok:
A mellkas körfogatának és a marmagasság aránya: a mellkas körfogata 10-12 centiméterrel nagyobb, mint a marmagasság.
A test hosszának és a marmagasság aránya: a test csekély mértékben hosszabb, mint a marmagasság.
A mellkas mélységének és a marmagasság aránya: kb. a marmagasság 55-60 százaléka.
Wesen: Bátor és kemény, munkára kész és kitartót, életerős és temperamentumos, megbízható, kezelhető és irányítható, nem gyáva vagy agresszív.
Fej: nyújtott, kissé ék alakú, nem hegyes, a fang valamivel rövidebb, mint a koponya a nyakszirtcsont és a stop között.
Koponya: Lapos és a fülek között széles. A szemek között keskenyebb.
Stop: Csekély mértékben kifejlett.
Orr: A fangnak megfelelően sem túl keskeny, sem túl kicsi, nem osztott, fekete, ha a szőrzet fő színe barna, barna is lehet.
Fang: Erőteljes, mély alsó állkapocs, erősen kifejlett áll.
Pofa: Kifejezett.
Ajkak: Feszesek és jól pigmentáltak.
Állkapocs/harapás/fogak: nagy fogak. erőteljes állkapocs, szabályos, rendezett és teljes ollós harapással, a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak sorára nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak. A fogképletnek megfelelő 42 fog.
Szemek: Sötétek, kicsik, oválisak, jól és sérüléstől védetten elhelyezkedők, szoros szemhéjak. Határozott tekintet.
Fülek: Enyhén a fejhez simuló, félig lelógó fülek, magasan tűzöttek, nem kimondottan kicsik, V-formájúak.
Nyak: Erőteljes, nem túl hosszú, kissé erősebb átmenettel illeszkedik a vállakhoz.
Felső vonal: Egyenes.
Mar: Kifejezett.
Hát: erős, egyenes, nem túl rövid.
Ágyék: Erőteljesen izmolt.
Far: Erőteljesen izmolt, lapos.
Mellkas: Mély, jól ívelt bordákkal, nem túl széles, hosszú szegycsont, jól hátranyúló bordákkal.
Alsó vonal: Elegáns ívvel fut hátrafelé, rövid, feszes lágyékkal és enyhén felhúzott hassal.
Farok: Jól a hosszú farhoz tűzött, kb. egy harmadával kurtítják. Inkább lehet kevésbé felemelve hordott, mint meredeken felfele irányuló, nem ívelhet a hátvonal fölé. A természetes farok vízszintesen vagy sarlósan hordott.
Mellső rész: A végtagok elölről nézve egyenesek és párhuzamosak, oldalról nézve jól a test alatt állnak. A talaj és a könyök közötti távolság kb. megegyezik a könyök és a mar közötti távolsággal.
Váll: Jó ferde és hátranyúló, hosszú lapocka.
Felkar: lehetőleg hosszú, jól és szárazan izmolt.
Könyök: A testhez simul, sem kifelé, sem befelé nem fordul. Jó szögellés a felkar és az alkar között.
Alkar: Száraz és merőleges, erőteljes csontozat.
Mellső lábközépízület: Erőteljes.
Mellső lábközép: Enyhén előre irányuló, a csontok inkább erőteljesek, mint finomak.
Mellső mancsok: Gyakran szélesebbek, mint a hátulsók, szorosan egymáshoz simuló lábujjakkal, vastag, durva, ellenálló és jól pigmentált talppárnákkal. párhuzamosan mozognak, álló testhelyzetben és mozgásban sem fordulnak befelé vagy kifelé.
Hátulsó rész: Hátulról nézve a hátulsó végtagok egyenesek és párhuzamosak. Jó szögelés a comb és a lábszár között, akárcsak a lábszár és a hátulsó lábközép között. erőteljes csontozat.
Comb: Hosszú, széles és izmos.
Térd: Erőteljes, a comb és a lábszár közötti jó szögeléssel.
Lábszár: Hosszú, izmos és inas.
Csánk: Mélyen elhelyezkedő és erőteljes.
Hátulsó lábközép: Rövid, függőleges.
Hátulsó mancsok: Oválisak-kerekek, szorosan egymáshoz simuló lábujjakkal, vastag, durva, ellenálló és jól pigmentált talppárnákkal. párhuzamosan mozognak, álló testhelyzetben és mozgásban sem fordulnak befelé vagy kifelé.
Jármód: Térölelő, a mellső végtagok jó előre nyúlásával és a hátulsó végtagok jó tolóerejével, folyamatos, nem peckes, a mellső és hátulsó végtagok párhuzamosan mozognak.
Bőr: Vastag, feszes, ránctalan.
Szőrzet: Sima, sűrű, kemény drótszőr vagy durva simaszőr.
Szín: Fekete, sötétbarna vagy feketés szürke, vöröses sárga, élesen elhatárolt, tiszta jegyekkel a szemöldökön, a fangon és a szügyön, a végtagokon és a végbélnyílás körül. Világos vagy sötét maszk egyformán megengedett. Kis fehér jegyek a szügyön és a lábujjakon elfogadottak.
Marmagasság: Kanok és szukák: 33-40 cm.
Súly: A kívánatos munkasúly kanoknál 9-10 kg, szukáknál 7,5-8,5 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke és a terrier munkaképességére való befolyása határozza meg. Egy vagy mindkét hiányzó M3 nem hiba.
Súlyos hibák:
- Keskeny koponya, keskeny és hegyes fang, ferde alsó állkapocs, szuk állkapocs, gyenge harapás, a metszőfogak bármilyen csekély mértékű rendezetlensége.
- Világos vagy foltos orr.
- Világos, túl nagy vagy kidülledő szemek.
- Felálló vagy félig felálló fülek, túl kicsi, túl mélyen tűzött vagy túl nehéz fülek.
- Meredek mellső rész.
- Beesett vagy pontyhát, túl rövid hát.
- Rövid szegycsont.
- Túl keskeny, túl széles front.
- Meredek hátulsó rész, túlépített hátulsó rész.
- erősen kifelé vagy befelé forduló könyök, tehénállás, O-lábúság, szűk vagy tág végtagállás; mozgásban és álló testhelyzetben egyaránt.
- Poroszkálás, peckes vagy tipegő mozgás.
- Nyitott mancsok, macskamancsok.
- Túlhajló farok, túl mélyen tűzött farok, lelógva hordott farok.
- Rövid, gyapjas, nyitott vagy vékony szőrzet.
- A has és comb belső felülete kopasz.
Tenyésztésből kizáró hibák:
- Gyenge wesen, lövés- és vadfélénkség.
- Előre- vagy hátraharapás, keresztharapás, tétreharapás, részleges tétreharapás, kulissza-harapás, foghiány (kivéve M3).
- Pigmenthiány.
- Ektrópium, entrópium, különböző színű szemek, kék vagy foltos szemek.
- Színhiba.
- A megadott méret alatti vagy feletti magasság.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Eredeti neve: Deutscher Jagdterrier
Angol neve: German Hunting Terrier
Eredete
Rudolf Friess főerdész, Walter Zangenberg nagybirtokos és Carl Erich Grünewald gyártulajdonos lelkes vadászként a Foxterrier Klub ellenzékét alkották, mivel számukra, a világ tenyésztőinek többségével szemben, nem kutyáik szépsége volt az elsődleges cél.Dr. Heck-Hagenbeck állatkert-igazgató négy fekete-vörös terriert (Werwolf, Raugraf, Morla és Nigra) ajándékozott Zangenbergnek, aki e négy kutyát legjobb foxterrierjeivel pároztatta. De hiába dolgozott olykor 100 kutyával is, nem tudta megszílárdítani a kívánt fekete-cser színt, a négy Heck-féle kutyával viszont nem akart beltenyészteni, nem megfelelő vadászösztönük miatt. Dr. Herbert Lackner, königsbergi fogorvos egy német vadászati lapban olvasott a négy fajtaalapító munkájáról. Dr. Lackner éppen egy német vadász-schnauzer kitenyészésén fáradozott, meglehetősen sikeresen, három nemzedéken keresztül. Az öt elkötelezett férfiú Münchenben ült össze tapasztalataikat kicserélni, és elméletben itt született meg a mai német jagdterrier. Dr. Lackner hamarosan kiderítette, hogy a Heck-féle kutyák nem fajtatiszta foxterrierek, hanem foxterrier anyjukat valószínűleg egy welsh terrier vagy egy welsh-ír terrier keverék kan fedezte be. Mivel schnauzereket nem akartak használni a jagdterrier kialakításához, csak terriereket, fekete-vörös egyedek után kezdtek kutatni. Egy angol egyetemi professzor révén hozzájutottak egy ilyen színű, igazi angol munkavonalból származó terrierhez. A Forma Baltia nevet elnyerő szuka 600 márkába került, ami akkoriban igen sok pénzt jelentett egy kutyáért.
Forrás:kutya.hu, kutya-tar.hu