Tulajdonságai
Értelmes, mozgékony, gyors, kis termete dacára szívós, de kissé fázékony, kényeskedő.A családtagokhoz barátságos, a gyerekeket ha egyszer megszokta, szereti, de idegenekkel szemben tartózkodó lehet. Intelligenciája rendkívüli, érzékeny, nem szereti a hangos szót. Igényli a sok simogatást, az érzelmi közelséget. Szeret bolondozni, megpróbálja gazdáját levenni a lábáról, tudatában van jópofaságának. idős koráig játékos marad, pl. a pórázt rágja, melyről azt hihetik, kölyökkutya. Mozgása rendkívül elegáns, mellső lábait szokatlanul magasra emeli, pipiskedve, peckesen jár. A fajtának ezt a jellegzetességét az utóbbi időben a tenyésztés során alkalmazott szelekcióval igyekeztek háttérbe szorítani. Szeret háromlábazni, a kezdő olasz agár tartó azt hiheti, tüske ment a lábába, mert akár 12 lépést is három lábon tesz meg. Irányt úgy változtat, hogy mellső lábaival lestoppol majd a hátsó felét felemeli, átdobja, s másik irányba kezd ügetni. furcsa, élettanilag szinte megmagyarázhatatlan, hogy négy lába látszólag sokszor külön életet él. A versenyzést élvezi, könnyen átveszi a többi agár rendkívüli izgatottságát .Mozgására egyébként a rendkívüli gyorsaság jellemző, leginkább rövid, robbanásszerű vágtákra képes. Az olasz agár annak ellenére, hogy sok könyvben az ölebek között tüntetik fel, igazi agár, mely vadászni képes. Mozgó tárgyakat több száz méterről képes észrevenni. Nehéz, szinte lehetetlen leszoktatni arról, hogy ne bújjon éjjelre gazdája mellé, a takaró alá. Ebben talán az is segíti, hogy évszázadokon át használták ágymelegítőnek, s talán ez vérébe ivódott, tudjuk az etológia tudományából, hogy számos környezeti hatás az évszázadok során genetikusan rögzülhet, lehet, hogy ez történt itt is. Nemcsak a takaró alá, hanem a takaró huzatába is képes bebújni, reggel felébredés után ott aztán mozdulatlanul fekszik, hagyja magát beágyazni. Nem egy kezdő olasz agár tartó megrémült ilyenkor, azt hitte, kutyája megfulladt talán. (Ez a viselkedési forma tudtommal még a macskák ragdoll nevű fajtájában fordul elő.) Hajlamos az asztal, a szekrény tetejére felugrani.
Érdekesség
Valószínű, hogy ez volt az első kedvtelésből tartott fajta. A fajta 2000, talán 5000 éves, már a római korban is ismert volt. Biztosra vehető, hogy a Földközi-tenger medencéjéből ered, onnan került Olaszországba, majd a XVI-XVII. században Angliába. Nem tudjuk hogyan. Talán a föníciaiak hajóján, de egyes anekdoták szerint a fajta Julius Caesar hajóján érte el Olaszországot. A császár a kis olasz agarakat állítólag Kleopátrától kapta ajándékba, aki történelmi feljegyzések szerint lelkes “olaszagár-tenyésztő” volt. Her-Neit egyiptomi királynő sírjának bejáratánál egy olasz agárhoz hasonlító kutya csontvázát találták meg. A királynő kutyáján kívül állítólag senki mást nem akart a halottak országába vezető útjára magával vinni. Pompeji romjainak feltárása során is találtak kis olasz agárnak tartható kutya megkövesedett maradványát, s itt akadtak először a “cave canem” feliratra, mely alighanem nem is a kutya kerülésére szólított fel, hanem arra, vigyázzunk, nehogy a kis kutya lábára lépjünk. Az előkelő római házak az olasz agarakat kedvtelésből tartották, de állítólag kihasználták azt is, hogy e kis kutya szívesen vállalkozik a patkányok és egerek megfogására is. A XVI. században Olaszországban igen közkedvelt fajtává vált, neve is innen ered. Számos kép bizonyítja, hogy a fajta Rómában jelen volt, csakúgy mint az európai királyi udvarokban. Alakját felfedezhetjük Giotto, Carpaccio, Memling, van der Weyden, David és Bosch képein. Az arisztokrácia körében egész Európában, Oroszországban is elterjedt és közkedvelt volt. Több történelmi személyiség pl. Nagy Katalin Cárnő, I. Jakab angol király és Viktória királynő kedvenc fajtái közé tartozott. Nagy Frigyes porosz császár vonzalma e fajta iránt legendás. Egyik kis olasz agarát, Biche-t a háborúba is magával vitte, s mikor az elveszettnek hitt kiskutya mégis megkerült, a császár állítólag könnyekben tört ki. Azokat, akik udvarában tettleg bántalmazták a kutyákat, a feljegyzések szerint börtönbüntetéssel fenyegette meg. Halálos ágya mellett is egy ki olasz agár vigyázott rá, s mikor a kis állat ágyáról leugrott, azonnal visszahozatta, s párnákkal vetette körül. Egyik kis olasz agarát a saját magának készíttetett szarkofágba temettette el. Miközben vacsorázott, kis olasz agarai állítólag szabadon jártak-keltek az asztalon, s kedvükre válogathattak az ételekből. Egy földesurának írt pénzutalványán egyik kis kedvencének tappancsának zsíros lenyomata látható, mivel az egy ürücombot ott fogyasztott el. Frigyes császár egy széljegyzet formájában meg is magyarázza a dolgot: kis kutyája úgy gondolta, kicsit zsírosabbá teszi a levélen átutalt pénzösszeget.
Egy ismert anekdota szerint egy afrikai törzsfőnököt a múlt században a kis olasz agár mozgása annyira magával ragadta, hogy egyetlen példányért 200 marhát ajánlott cserébe.
Az Amerikai Kennelklubban 1886-ban regisztrálták első alkalommal. Az Amerikai Olasz Agár klubot 1954-ben alapították s 1963-ban fordult elő első alkalommal, hogy olasz agár kapta Amerikában a best in show címet.
Betegségre való hajlam
A fajta bizonyos betegségekre genetikus állománya révén hajlamos, ilyen a pajzsmirigy csökkent működése, az epilepsia, a térdkalács ficama, a retinitis pigmentosa, mely vakságot okoz. Tipikus még a szőrzet foltos elvesztése is. A fajta kék változata, csakúgy mint pl. dogok esetében bőrbetegségekre, szőrhullatásra különösen hajlamos.
Mindent összevéve a kis olasz agár tartása rendkívüli élményeket ígér, ez a fajta érzelmileg sokszor minden fajtánál többet nyújthat az embernek. Rendkívüli humorával, jókedvével sok nehéz pillanaton átsegíthet, megvigasztalhat. A kutyával együtt résztvenni coursingen vagy racingen igen szórakoztató. Könnyen megtanítható az agilityre, ez az a sport, ami kutyának s embernek egyaránt kellemes mozgást ígér. De ez nem az a fajta, amelyiket bármely kutyaszerető embernek ajánlhatnám. Kellő humor, élettapasztalat kell hozzá; s nem szabad sok olyan dolgot elvárnunk tőle, amelyik egy átlagos kutya esetében természetes.
Marmagasság: 32-38 cm
Testtömeg: 3-5 kg
Alomszám: 3-5 kölyök
Várható élettartam: 10-12 év
Eredeti neve: Piccolo Levriero Italiano
Angol neve: Italian Greyhound
Eredete
Feltehetően az angol agár, a saluki, a borzoi, a skót szarvasagár, az ibizai- és a fáraó- kutya, a cirneco dell’Etna és a kis olaszagár közös őstől származik, mely mérete talán az angol agár és a kis olasz agár között volt. De az is felmerül, hogy ezt a fajtát az angol agár őséből tenyésztették ki, nem zárható ki azonban az sem, hogy a kis olasz agárból tenyészették ki az angol agarat.
Leírás
Az olasz agár a legkisebb agárfajta. Kis mérete ellenére az agarak minden tulajdonságát magán viseli, sőt külseje, mozgása sok csak rá jellemző vonást tartalmaz. Az angolok kémlelő ebnek (sighthound v. gazehound) nevezik, ez a furcsa megjelölés azt jelenti, hogy ez a kutya a szemével (s nem az orrával) vadászik. Elegáns, törékeny felépítésű, az angol és az arab agárra hasonlító, de azoknál jóval kisebb kutya. Feje hosszú, elkeskenyedő, szeme sötétbarna, füle lelóg. Háta egyenes, feszes ágyéka izmos, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai szikárak, vékony csontúak. Farka hosszú, lelóg, kissé oldalt csavarva tartja. Szőre rövid, kevés gondozást igényel . Különböző színekben létezik a fehértől a feketéig. Az európai standard szerint az egyszínű formák megengedettek, csak egy apró fehér folt lehet mellényként vagy az ujjakon, míg Amerikában nagyobb foltok, kétszínűség egyaránt elfogadhatónak számít. Fogazata erős. Szaga nincs, ritkán ugat, de hangja relative kis méretéhez képest szinte komikus módon mély.
Forrás: kutya-tar.hu, kutya.hu