Óriás schnauzer standard (FCI 181)
Általános megjelenés: Nagy, erőteljes, inkább zömök, mint karcsú, szálkás szőrű. A schnauzer felnagyított, erőteljes mása. Dacos-harcra kész kutya, tiszteletreméltó megjelenéssel.
Fontos arányok: Kvadratikus felépítésű, a marmagassága kb. egyenlő a törzshosszúsággal. A fej teljes hossza (az orrhegytől a nyakszirtcsontig mérve) megegyezik a hát hosszának felével (a martól a farktőig mérve).
Magatartás/karakter (wesen): Tipikus jellemvonása jóindulatú, kiegyensúlyozott karaktere és megvesztegethetetlen hűsége gazdája iránt. Nagyon fejlett érzékszervekkel rendelkezik, okos, képezhető, erős, kitartó, gyors és ellenálló az időjárás viszontagságaival és a betegségekkel szemben. Veleszületett teherbíró képessége és magabiztossága révén kiváló kísérő-, sport-, munka- és szolgálati kutya.
FEJ Koponya: Erőteljes, elnyújtott, erősen kiugró nyakszirtcsont nélkül. A fej a kutyaméretéhez illő. A homlok lapos, ránctalan, és párhuzamosan fut az orrháttal.
Stop: A szemöldökívek által láthatóan kifejezett megjelenésű.
ARCORRI RÉSZ
Orrtükör: Jól kifejlett, nagy orrnyílásokkal, mindig fekete.
Fang: Tompa ék alakban végződik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, feszesen és simán fekszenek az állkapcson, az ajakzugak zártak.
Állkapocs/fogak: Erőteljes felső és alsó állkapocs. A teljes ollós harapás (a fogképletnek megfelelő 42 fog) erőteljesen fejlett, jól záródó és tiszta fehér. A rágóizomzat erőteljesen fejlett, de az erős pofaképződés a téglalap alakú fejformát (szakállal) nem zavarhatja.
Szemek: Közép nagyok, oválisak, előre néznek, sötétek, élénk tekintettel. A szemhéjak feszesek.
Fülek: Félig lelógóak, magasan tűzöttek, V-formájúak, a fülek belső éle a pofához simul, egyformán hordottak, előre, a halánték irányába fordulnak, miközben a párhuzamos törésvonal nem nyúlik túl a koponyán.
Nyak: Az erős, izmos nyak nemesen ívelt. Harmonikusan megy át a marba. erőteljesen illeszkedik a törzshöz, karcsú és a kutya méretéhez illő. A nyakbőr feszes és ránctalan.
TEST
Felső vonal: A martól kiindulva enyhén hátrafelé lejt.
Mar: A felső vonal legmagasabb pontját alkotja.
Hát: Erőteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, erőteljes és mély. Az utolsó borda és a csípő közötti távolság rövid, miáltal a kutyakompaktnak tűnik.
Far: Enyhe görbülettel lefutó, észrevétlenül megy át a farktűzésbe.
Mellkas: Mérsékelten széles, keresztmetszete ovális, a könyökig ér. Az elő mell a mellcsont által markánsan kifejezett.
Alsó vonal és has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó részével szép, ívelt vonalat képez.
Farok: Természetesen meghagyott.
VÉGTAGOK
Mellső rész: A mellső végtagok elölről nézve vaskosak, egyenesek és nem szűk állásúak. Az alkar oldalról nézve egyenes.
Lapocka: Szilárdan simul a mellkashoz, jól izmolt, mindkét oldalon a lapockák széle túlnyúlik a hátcsigolya tövisnyúlványain. Lehetőleg ferde és jól hátra nyúló, a vízszintessel kb. 50 fokos szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simul, erőteljes és izmos, a lapockával kb. 95-105 fokos szöget zár be.
Könyök: Jól a testhez simul, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Oldalról nézve teljesen egyenes, erőteljesen fejlett és jól izmolt.
Mellső lábtőízület: Erőteljes, szilárd, csak jelentéktelen mértékben emelkedik ki az alkar szerkezetéből.
Mellső lábközép: Elölről nézve függőleges, oldalról nézve enyhén ferdén áll a talajon, erőteljes és enyhén rugalmas.
Hátulsó rész: A comb ferdén helyezkedik el és erőteljes izmolt, a csánkízület határozottan szögelt.
Mellső mancsok: Rövidek és kerekek. A lábujjak szorosan simulnak egymáshoz és íveltek (macskamancsok), a talppárnák durvák, a körmök rövidek, feketék és erősek.
Hátulsó rész: Oldalról nézve ferdén álló, hátulról nézve a hátulsó végtagok egymással párhuzamosak, nem szűk állásúak.
Comb: Mérsékelten hosszú, széles és erőteljes izmolt.
Térd: Sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Lábszár: Hosszú és erőteljes, inas, erőteljes csánkízületbe megy át.
Csánkízület: határozottan szögelt, erőteljes, szilárd, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Hátulsó lábközép: Rövid és merőlegesen áll a talajon.
Hátulsó mancsok: A lábujjak rövidek, íveltek és szorosan simulnak egymáshoz. A körmök rövidek és feketék.
Jármód: ruganyos, elegáns, fordulékony, szabad és térölelő. A mellső végtagok lehetőleg messze előre nyúlnak, a hátulsó végtagok - messze kinyúlva és ruganyosan – adják a szükséges tolóerőt. Az egyik mellső végtag és a másik oldali hátulsó végtag egyszerre mozog előre. A hát, a szalagok és az ízületek szilárdak.
Bőr: Az egész testen feszes.
Szőrzet: A szőrzetnek drótosnak és sűrűnek kell lennie. Sűrű aljszőrzet és semmi esetre sem túl rövid, kemény, a testhez simuló fedőszőrzet alkotja. A fedőszőrzet szálkás, megfelelően hosszú, hogy szerkezete megvizsgálható legyen, sem nem bozontos, sem nem hullámos. A végtagok szőrzete hajlamos arra, hogy ne olyan kemény legyen. Tipikus fajtajegy a nem túl puha szakáll a fangon és a bozontos szemöldök, mely enyhén elfedi a szemeket.
Szín: Tiszta fekete, fekete aljszőrzettel, vagy só-bors. A kívánatos só-bors szín közepes árnyalatú, egyenletesen eloszló, jól pigmentált “borsozottsággal” és szürke aljszőrzettel. A megengedett árnyalatok a sötét vas-szürkétől és az ezüst-szürkéig terjednek. Minden árnyalatnak az arckifejezést hangsúlyozó, sötét maszkot kell rendelkeznie, mely harmonikus illik az adott árnyalathoz. Kifejezetten világos jegyek a fejen, a szügyön és a végtagokon nem kívánatosak.
Marmagasság: 60-70 cm.
Súly: 35-40 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.
összességében túl kicsi vagy túl rövid fej
nehéz vagy kerek koponya
homlokredők
rövid, hegyes vagy keskeny fang
tétreharapás
erősen kiugró pofa vagy pofacsontok
világos, túl nagy vagy kerek szemek
mélyen tűzött vagy túl hosszú, egymástól eltérően hordott fülek
laza nyakbőr
lebernyeg, keskeny nyakhát
túl hosszú, ívelt vagy Puha hát
pontyhát
csapott far
a fej irányába hajló farktűzés
hosszú mancsok
poroszkálás
túl rövid, túl hosszú, puha, hullámos, bolyhos, selymes, fehér vagy foltos szőrzet vagy más színkeveredések
barna aljszőrzet
só-bors színnél hátszíj vagy fekete nyereg
1 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
Súlyos hibák:
nehézkes vagy könnyű, alacsony vagy hosszúlábú felépítés
felcserélődött nemi jelleg (pl. maszkulin szuka)
kifelé forduló könyök
meredek vagy hordószerű hátulsó rész
befelé forduló csánkízület
2-4 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
Tenyésztésből kizáró hibák:
mindenféle fejlődési rendellenesség
hiányos típus
harapáshiba mint előre- vagy hátraharapás, keresztharapás
durva hibák az egyes területeken, mint testfelépítési hiba, szőrzet- és színhiba
több mint 4 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
gyáva, agresszív, rosszindulatú, túlzottan bizalmatlan, ideges magatartás
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Eredeti neve: Riesenschnauzer
Angol neve: Giant Schnauzer
Eredete
Mint azt talán sokan tudják, a schnauzernek három különböző méretváltozata létezik: törpe, közép és óriás. Mindez persze a kezdetekben nem volt így, mivel a fajta eredeti változata csak egy a mai közép schnauzerhez hasonló méretben létezett. A schnauzerek eredetét a drótszőrű pinscherektől származtatják, melyek koruk szívós, kitartó munkakutyáinak számítottak. A ma ismert schnauzer felmenői a XVII-XVIII. század Badeni és Bajor Nagyhercegségek, valamint Svájc északi részének kocsisai, lovászai mellett teljesítettek utaskísérői szolgálatot. Bár üdítőt és sósmogyorót nem szolgáltak fel, hatékonyan tartották távol az útonállókat gazdáik értékeitől. Mindemellett juhnyájakat és marhacsordákat is kísértek hasonló szellemben, és munkájukhoz az istálló rágcsálómentesítése is hozzátartozott, ami a nemritkán 30-40 kilométeres távolság megtétele után különösen megerőltető feladat. A fajta erényeire később az arisztokrácia is felfigyelt, és a schnauzer hamarosan már elegáns hátaslovak mellett kísérte nemes gazdáit. Kiállításon az első pinscherek 1879-ben jelentek meg. Egy évvel később született meg a standard, mely a vas- és ezüstszürke mellett még engedélyezte a rőt- és szürkéssárga, sárgásbarna színeket is. A fekete szín csak jóval később jelent meg. Az óriás schnauzer csak valamivel később, 1909-ben tűnt fel a müncheni kiállításon, és akkora sikert aratott, hogy még abban az évben megalakult a Müncheni Schnauzer Klub. Itt érdemes megjegyezni, hogy az óriásokat melyeket a schnauzer család legfiatalabbjának tartanak feltételezések szerint flandriai bouvier és fekete színű német dog bekeresztezésével alakították ki. Állítólag egyes kennelekben óriás uszkárokat is felhasználtak a fajta méretének növeléséhez.Dr. E. Harms, aki fokozott figyelemmel kísérte az óriás schnauzer kialakulását, a fajta születését 1910-re tette. A szálkás szőrű pinschert 1917-ben nevezték át hivatalosan is schnauzerré, mely név vélhetően a német Schnauz, azaz bajusz szóból ered. A fajta igen népszerűvé vált, és az első világháborúba küldönc- és mentőfeladatokat ellátó hadikutyaként masírozott. A háborút követően a schnauzerek száma jelentősen visszaesett, de ahogy az már lenni szokott, egy lelkes csapat megmentésükre indult. Nagy szerencséjükre a bajor hegyvidék falvaiban igen jelentős és homogén állományra leltek, így az óriás schnauzer megmenekült a kihalástól. Jó német szokás szerint aztán a fajtát 1926-ban hivatalosan szolgálati fajtának minősítették, és ettől kezdve szigorúan megtiltották a közép- és óriás schnauzerek keresztezését, majd 1950-től kezdve a fajta minden addigi népszerűségét felülmúlva meghódította a világot.
Jelleme
Temperamentumos és értelmes kutya, józan, szeret tanulni, megbízható, és igen erősen ragaszkodik a családjához. Gazdájához határtalanul hűséges. Figyelmes, éber, eszes, erős, gyors, és nem ijedős. Nem kimondottan barátságos eb, ám nem is elhamarkodott természetű; általában eléggé óvatos, de a célját mindenáron eléri. Rendkívül kitartó. Nem ugat sokat.Az óriás schnauzer más kutyákkal és egyéb háziállatokkal való együtt tartása általában nem okoz sok gondot; szokás szerint persze itt is fontos az alapos, fiatalkori szocializáció. A gyerekekkel természeténél fogva kedvesen és türelmesen viselkedik. Az idegeneket nem kedveli, velük szemben többnyire óvatos és éber.
Szőrzetápolási igénye
Ahhoz, hogy schnauzerünk szemet gyönyörködtető formáját mutassa, bizony szőrzetét rendszeresen ápolni kell. Nem kell azonban megijedni, mert a rendszeresség évi 3-4 alkalmat jelent. Ekkor el kell zarándokolni egy megbízható kutyakozmetikába, ahol kutyánkat szakszerűen letrimmelik. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a schnauzer szőrzete a klasszikus értelemben véve nem hullik. Az elhalt (megérett) szőrszálak lazán a bőrben maradnak, s ezeket trimmeléssel, azaz az elhalt fedőszőr speciális késsel történő kitépkedésével kell eltávolítani. Ez a kutyának egyáltalán nem fáj, és szőrzete csak így lesz a fajtára jellemző drótosan kemény, szálkás. Sajnos sok kozmetikus szereti elbliccelni a trimmelés hosszas és fáradalmas műveletét, helyette rábeszéli a tulajdonost a gyors és számára kényelmes gépi nyírásra. Ennek következtében az elhalt szőrszálak a bőrben maradnak, az egész szőrzet felpuhul, sőt színe is megváltozhat, mely különösen a só-bors színű változatnál szembeötlő.Azért szerencsére nem eszik ilyen forrón a kását. A kutya kétéves koráig, míg le nem váltja kölyökszőrét, mindenképpen a trimmelést preferáljuk, de ha nem tervezünk komoly kiállítási szerepléseket, akkor belefér a gépi nyírás is. A szakszerűen ápolt schnauzer tiszta vonalaival és ellenálló szőrzetével igazi jelenség, emellett sörtekeménységű bundájáról szinte lepereg a kosz, és két trimmelés közötti időszakban nem is hullatja, így a lakásban sem kell térdig szőrben gázolni.
A schnauzer egészség tekintetében is szerencsés helyzetben van. Betegségekkel szemben kifejezetten ellenálló, a fajtára jellemző örökletes problémáktól mentes, és még a nagytestű kutyákat gyakorta sújtó csípőízületi diszplázia is igen ritkán fordul elő nála. Emellett méretei ellenére kifejezetten hosszú életű: nem ritka köztük a 13-15 éves egyed. Táplálásánál csak az első évet kell kiemelt figyelemmel kísérni, és mindent megadni a kutyának, ami egészséges fejlődéséhez szükséges. Ezután, kis túlzással már szinte kenyéren és vízen is tartható.Akit egyszer megragadott az óriás schnauzer sallangoktól mentes, egyszerű szépsége, erőt sugárzó magabiztossága, nehezen szabadul a fajta bűvköréből. Ennek ellenére csak az válassza maga vagy családja társául, aki kellőképpen képes kordában tartani, irányítani és megfelelően kihasználni a schnauzer agilitását, és biztosítani tudja kutyája számára azt a szeretet, megbecsülés és tisztelet jellemezte közvetlen kapcsolatot, melyben az óriás schnauzer megtalálhatja önmagát.
Tanítása
Ennek a karakteres fajtának megfelelő nevelésre van szüksége. Ha a tanítása következetes, tisztességes és változatos, azt a kutya is élvezni fogja. Ugyanazt a parancsot azonban nem szívesen hajtja végre egymás után túl sokszor.
Mozgásigénye
Az óriás schnauzer gyakori és sok mozgást igényel, de jól alkalmazkodik a körülményekhez is. Szívesen szaladgál póráz nélkül, szeret apportírozni, úszni és lelkesen fut gazdája mellett. Ha a szabadban levezetheti fölös energiáit, a lakásban nyugodtan viselkedik.
Alkalmazásai
A fajta igazi munkakutya; kiválóan alkalmas egy kísérő-, sport-, munka-, és szolgálati kutya tevékenységeire. Jól teljesít a különféle kutyás sportokra, például az engedelmességi és ügyességi próbákra, illetve a vadászati gyakorlatokra. Utálja azonban az unalmas gyakorlást, és ilyen helyzetben igen csökönyösen viselkedhet.
Forrás: kutya.hu, kutya-tar.hu