Törpe Schnauzer

Alkalmazásai
A törpe schnauzer egykor népszerű patkány- és egérirtó kutya volt, s ha lehetőséget kap rá, szívesen megmutatja, hogy ehhez még ma is ért. Kis mérete ellenére jól teljesít a kutyás sportokban, ha megfelelő irányítást kap hozzá.

Törpe schnauzer standard (FCI 183)
Általános megjelenés: Kicsi, erőteljes, inkább zömök, mint karcsú, szálkásszőrű, elegáns, a schnauzer kicsinyített mása, a törpe megjelenés hiányosságai nélkül.
Fontos arányok: Kvadratikus felépítésű, a marmagassága kb. egyenlő a törzshosszúsággal. A fej teljes hossza (az orrhegytől a nyakszirtcsontig mérve) megegyezik a hát hosszának felével (a martól a farktőig mérve).
Magatartás/karakter (wesen): Jellemvonásai a schnauzerének felelnek meg, egy kiskutya temperamentumával és viselkedésével fűszerezve. Okossága, rettenthetetlensége, kitartása és ébersége kellemes házi-, őr- és kísérőkutyává teszik, mely kis lakásban is problémamentesen tartható.
FEJ Koponya: Erőteljes, elnyújtott, erősen kiugró nyakszirtcsont nélkül. A fej a kutyaméretéhez illő. A homlok lapos, ránctalan, és párhuzamosan fut az orrháttal.
Stop: A szemöldökívek által láthatóan kifejezett megjelenésű.
ARCORRI RÉSZ
Orrtükör: Jól kifejlett, nagy orrnyílásokkal, mindig fekete.
Fang: Tompa ék alakban végződik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, feszesen és simán fekszenek az állkapcson, az ajak zugak zártak.
Állkapocs/fogak: Erőteljes felső és alsó állkapocs. A teljes ollós harapás (a fogképletnek megfelelő 42 fog) erőteljesen fejlett, jól záródó és tiszta fehér. A rágóizomzat erőteljesen fejlett, de az erős pofaképződés a téglalap alakú fejformát (szakállal) nem zavarhatja.
Szemek: Közép nagyok, oválisak, előre néznek, sötétek, élénk tekintettel. A szemhéjak feszesek.
Fülek: Félig lelógóak, magasan tűzöttek, V-formájúak, a fülek belső éle a pofához simul, egyformán hordottak, előre, a halánték irányába fordulnak, miközben a párhuzamos törésvonal nem nyúlik túl a koponyán.
Nyak: Az erős, izmos nyak nemesen ívelt. Harmonikusan megy át a marba. erőteljesen illeszkedik a törzshöz, karcsú és a kutya méretéhez illő. A nyakbőr feszes és ránctalan.
TEST
Felső vonal: A martól kiindulva enyhén hátrafelé lejt.
Mar: A felső vonal legmagasabb pontját alkotja.
Hát: Erőteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, erőteljes és mély. Az utolsó borda és a csípő közötti távolság rövid, miáltal a kutyakompaktnak tűnik.
Far: Enyhe görbülettel lefutó, észrevétlenül megy át a farok tűzésbe.
Mellkas: Mérsékelten széles, keresztmetszete ovális, a könyökig ér. Az elő mell a mellcsont által markánsan kifejezett.
Alsó vonal és has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó részével szép, ívelt vonalat képez.
Farok: Természetesen meghagyott.
VÉGTAGOK
Mellső rész: A mellső végtagok elölről nézve vaskosak, egyenesek és nem szuk állásúak. Az alkar oldalról nézve egyenes.
Lapocka: Szilárdan simul a mellkashoz, jól izmolt, mindkét oldalon a lapockák széle túlnyúlik a hátcsigolya tövisnyúlványain. Lehetőleg ferde és jól hátra nyúló, a vízszintessel kb. 50 fokos szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simul, erőteljes és izmos, a lapockával kb. 95-105 fokos szöget zár be.
Könyök: Jól a testhez simul, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Oldalról nézve teljesen egyenes, erőteljesen fejlett és jól izmolt.
Mellső lábtőízület: Erőteljes, szilárd, csak jelentéktelen mértékben emelkedik ki az alkar szerkezetéből.
Mellső lábközép: Elölről nézve függőleges, oldalról nézve enyhén ferdén áll a talajon, erőteljes és enyhén rugalmas.
Hátulsó rész: A comb ferdén helyezkedik el és erőteljes izmolt, a csánkízület határozottan szögelt.
Mellső mancsok: Rövidek és kerekek. A lábujjak szorosan simulnak egymáshoz és íveltek (macskamancsok), a talppárnák durvák, a körmök rövidek, feketék és erősek.
Hátulsó rész: Oldalról nézve ferdén álló, hátulról nézve a hátulsó végtagok egymással párhuzamosak, nem szuk állásúak.
Comb: Mérsékelten hosszú, széles és erőteljes izmolt.
Térd: Sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Lábszár: Hosszú és erőteljes, inas, erőteljes csánkízületbe megy át.
Csánkízület: határozottan szögelt, erőteljes, szilárd, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Hátulsó lábközép: Rövid és merőlegesen áll a talajon.
Hátulsó mancsok: A lábujjak rövidek, íveltek és szorosan simulnak egymáshoz. A körmök rövidek és feketék.
Jármód: ruganyos, elegáns, fordulékony, szabad és térölelő. A mellső végtagok lehetőleg messze előre nyúlnak, a hátulsó végtagok ¬- messze kinyúlva és ruganyosan – adják a szükséges tolóerőt. Az egyik mellső végtag és a másik oldali hátulsó végtag egyszerre mozog előre. A hát, a szalagok és az ízületek szilárdak.
Bőr: Az egész testen feszes.
Szőrzet: A szőrzetnek drótosnak és sűrűnek kell lennie. Sűrű aljszőrzet és semmi esetre sem túl rövid, kemény, a testhez simuló fedőszőrzet alkotja. A fedőszőrzet szálkás, megfelelően hosszú, hogy szerkezete megvizsgálható legyen, sem nem bozontos, sem nem hullámos. A végtagok szőrzete hajlamos arra, hogy ne olyan kemény legyen. Tipikus fajtajegy a nem túl Puha szakáll a fangon és a bozontos szemöldök, mely enyhén elfedi a szemeket.
Szín: Tiszta fekete, fekete aljszőrzettel, só-bors, fekete-ezüst, tiszta fehér fehér aljszőrzettel. A kívánatos só-bors szín közepes árnyalatú, egyenletesen eloszló, jól pigmentált “borsozottsággal” és szürke aljszőrzettel. A megengedett árnyalatok a sötét vas-szürkétől és az ezüst-szürkéig terjednek. Minden árnyalatnak az arckifejezést hangsúlyozó, sötét maszkot kell rendelkeznie, mely harmonikus illik az adott árnyalathoz. Kifejezetten világos jegyek a fejen, a szügyön és a végtagokon nem kívánatosak. A kívánatos fekete-ezüst színnél a fedőszőrzet fekete, fekete aljszőrzettel, fehér jegyek a szemek felett, a pofán, a szakállon, a torkon, a szügyön két különálló háromszög, a mellső lábközépen, a mancsokon, a hátulsó végtagok belső részén és a végbélnyílásnál. A homlok, a nyak és a fülek külső oldala fekete, mint a fedőszőrzet.
Marmagasság: 30-35 cm.
Súly: Kb. 4,5-7 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.

  • nehéz vagy kerek koponya
  • homlokredők
  • rövid, hegyes vagy keskeny fang
  • tétreharapás
  • erősen kiugró pofa vagy pofacsontok
  • világos, túl nagy vagy kerek szemek
  • mélyen tűzött vagy túl hosszú, egymástól eltérően hordott fülek
  • laza nyakbőr
  • lebernyeg, keskeny nyakhát
  • túl hosszú, ívelt vagy puha hát
  • pontyhát
  • csapott far
  • a fej irányába hajló farktűzés
  • hosszú mancsok
  • poroszkálás
  • túl rövid, túl hosszú, puha, hullámos, bolyhos vagy selymes szőrzet
  • barna aljszőrzet
  • só-bors színnél hátszíj vagy fekete nyereg
  • nem tisztán elkülönülő háromszögletű jegyek a szügyön a fekete-ezüst színnél
  • foltos szőrzet a fekete-ezüst és a fehér színnél
  • 1 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
  • Súlyos hibák:
  • nehézkes vagy könnyű, alacsony vagy hosszúlábú felépítés
  • felcserélődött nemi jelleg (pl. maszkulin szuka)
  • kifelé forduló könyök
  • meredek vagy hordószerű hátulsó rész
  • túl hosszú comb
  • befelé forduló csánkízület
  • túl rövid hátulsó lábközép
  • fehér vagy foltos szőrzet a fekete és a só-bors színnél
  • foltos szőrzet a fekete-ezüst és fehér színnél
  • 1-2 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
  • Tenyésztésből kizáró hibák:
  • mindenféle fejlődési rendellenesség
  • hiányos típus
  • harapáshiba mint előre- vagy hátraharapás, keresztharapás
  • durva hibák az egyes területeken, mint testfelépítési hiba, szőrzet- és színhiba
  • több mint 2 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
  • gyáva, agresszív, rosszindulatú, túlzottan bizalmatlan, ideges magatartás

Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Alomszáma: 3-5 kölyök
Várható élettartama: 10-14 év

Származási hely: Németország
Eredeti neve: Zwergschnauzer
Angol neve: Miniature Schnauzer

Eredete
A schnauzer fajta történetének kezdetén a törpe schnauzer és majompinscher nem számított két különböző fajtának.
J. Berta volt az, a ki kifejezetten arra törekedett, hogy szétválassza a durvaszőrű és a selymesebb szőrű törpe pinschereket illetve schnauzereket, pontosabban kialakítsa a majompinscherekből a törpe schnauzert. Az 1897-es erfurti kiállításon talált néhány egyenes csontozatú, sűrű és merev szőrű ebet a majompinscherek között, melyek megfeleltek céljainak. Berta ösztönzésére 1899-től elkülönített osztályokban versenyeztek a durvaszőrű pinscherek – ahogyan korábban a törpe schnauzert hívták – és a majompinscherek. Az 1906-os frankfurti kiállításon már hét új típusú kutyajelent meg, és ezzel megindult a régi-új fajta elterjedése és népszerűvé válása. Az Egyesült Államokban 1925 óta tenyésztik, bár az önálló fajtaklub csak 1933-ban kezdte meg működését. Érdekesség, hogy az AKC csoportbeosztása szerint a törpe schnauzer a terrierek csoportjába tartozik.

Jelleme
Temperamentumos és értelmes kutya, józan, szeret tanulni, megbízható, és igen erősen ragaszkodik a családjához.Figyelmes, éber és nem ijedős, ezért házőrzőként is alkalmazható.
A fajta jól kijön más állatokkal, s rendkívül türelmes a gyerekekkel, ha megfelelően szocializálták. Az idegenekkel szemben olykor gyanakvó, de a család barátait örömmel üdvözli. Nem kell aggódni a más kutyákkal szembeni viselkedése miatt, bár olykor előfordul, hogy fajtársaival szemben túlságosan is magabiztos.
Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye
A szőrzet minőségétől és a kiállításokon való esetleges részvételi szándéktól függően a közép schnauzer szőrzetét évente kétszer vagy többször kell trimmelni. A meglazult szőrszálakat kézzel vagy tompa végű csipesszel szedegetik ki, hogy helyet teremtsenek az új szőrszálak számára. A megfelelő időben kiszedetett szőrű schnauzer általában nem sok szőrt hullat a lakásban, s hetente csak egyszer kell kefélni. Szükség esetén el kell távolítani a fülben növekvő szőrszálakat – de sohasem nyírással! –, s le kell vágni a talppárnák közti szőrt is. A szőrzet nyírott részeit – a szakállat és a szemöldököt – rendszeresen kell fésülni, hogy ne tapadjanak össze. A karmait röviden kell tartani.

Tanítása
A törpe schnauzer gyorsan és szívesen tanul. Az alapvető engedelmességi gyakorlatokat könnyen elsajátítja. Ha megbízik a gazdájában, gyorsan és pontosan végrehajtja a tőle kapott utasításokat. A legtöbbet tisztességes, következetes bánásmóddal lehet elérni nála, s általában a gazdája hangja is pontosan elég a fegyelmezéséhez. A fajtát célszerű kölyökkorában alaposan hozzászoktatni az emberekhez.

Mozgásigénye
Hihetetlenül sok energiával rendelkezik. Nagyon élvezi az utcai vagy a természetben tett sétákat, csak az a fontos számára, hogy a lehető legtöbbet lehessen a szabadban, s ott nagyokat játsszanak és hancúrozzanak vele.

 

Forrás: kutya-tar.hu, kutya.hu