Yorkshire terrier standard (FCI 86)
Általános megjelenés: Hosszú szőrű kutya, szőre simán és egyenletesen omlik le mindkét oldalon, az orrtól a farokig választék húzódik. Nagyon kompakt és kecses, egyenes tartású, fontosságot sugárzó. Körvonalai erős és arányos testet engednek láttatni.
Karakter: Eleven és intelligens törpe terrier.
Wesen: Élénk, de kiegyensúlyozott.
Fej és agykoponya: Meglehetősen kicsi és lapos, a koponya sem nem beesett, sem nem lekerekített. A fang nem túl hosszú, az orr fekete.
Szemek: Közepesen nagyok, sötétek, ragyogóak, éber, intelligens tekintettel, és úgy helyezkednek el, hogy egyenesen előre pillantanak. Nem kidülledők. A szemhéjak széle sötét.
Fülek: Kicsik, V-alakúak, a kutyaegyenesen tartja őket. Egymástól nem túl messze tűzöttek, rövid, telt cser színű szőrzettel borítottak.
Fang/harapás: Szabályos, rendezett ollós harapás; a felső metszőfogak sora hézag nélkül nyúlik az alsó metszőfogak sorára, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak.
Nyak: Jó hosszúságú.
Elülső rész: Jól elhelyezkedő lapockák, egyenes végtagok, melyeket dús, telt aranyszínű szőrzet borít, miközben a szőrszálak vége valamivel világosabb árnyalatú, mint a szőr töve. A cser jegy nem nyúlhat a könyöknél magasabbra.
Test: Kompakt, mérsékelten ívelt bordákkal, jó ágyékkal, egyenes, feszes háttal.
Hátsó rész: Hátulról nézve a végtagok teljesen egyenesek, a térdizület mérsékelten szögelt. A végtagokat dús, telt aranyszínű szőrzet borítja, miközben a szőrszálak vége valamivel világosabb árnyalatú, mint a szőr töve. A cser jegy nem nyúlhat a könyöknél magasabbra.
Mancsok: Kerekek, fekete körmökkel.
Jármód/mozgás: Szabad, nagy tolóerővel, a mellső és a hátsó végtagok mozgása egyenesen előre irányuló, miközben a hátvonal egyenes.
Farok: Általában közepes hosszúságúra kupirozzák, dús szőrzet borítja, mely sötétebb kék, mint a test szőrzetének a színe, különösen a farok tőnél. Valamivel a hátvonal felett hordott.
Szőrzet: A test szőrzete közepes hosszúságú, teljesen egyenes (nem hullámos), fényes; finom, selymes szerkezetű, nem gyapjas. A fejen és a fangon lévő szőrzet hosszú, telt arany-cser színű; miközben ez a szín intenzívebb oldalt a fejen, a fültőnél és a fangon, ahol különösen hosszúnak kell lennie. A cser jegy a fejen nem terjedhet ki a nyakra, nem lehet kormos vagy sötétebb szőrszálakkal kevert.
Szín: Sötét acélkék (nem ezüst kék) a nyakszirttől a faroktőig, semmiképpen sem fakó, bronz vagy sötétebb szőrzettel kevert. A mellkason egy telt, világos cser jegy található. Minden cserszínű szőrszál sötétebb a tövénél, mint a közepén és a vége felé még világosabb.
Méret/súly: Nem haladhatja meg a 3,1 kilogrammot.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Származási hely: Anglia
Eredeti neve:Yorkshire Terrier
Angol neve:Yorkshire Terrier
Eredete
A yorkshire terrier csodálatos, földig érő szőrzetével kétségtelenül a legelegánsabb terrier. A kiállításokon megcsodált sztárok felkészítése gondos, speciális technikát és sok türelmet igényel.A szőrt például hétköznapokon tincsenként feltekerve hordják a kiállítási példányok, míg a kedvencként tartott yorkie szőrének hosszúsága tetszés szerint alakítható, akár csupán néhány centis frizurát is viselhet. Bár a kiállításokon viselt apró masni széltől is óvott öleb benyomását keltheti, a yorkshire terrier roppant élénk, temperamentumos és intelligens kutya, igazi kis terrier.A XIX. század folyamán alakult ki Nagy-Britanniában, nevét Yorkshire grófságról kapta. Sok angol és skót fajtával ellentétben, ez a kis terrier kezdetben a szegény emberek kutyája volt. Az ipari forradalom 1785 táján elsősorban a textilipart érintette. Yorkshire grófság textilüzemei ezrével vonzották a munkát kereső tömegeket, sokan érkeztek ide Skóciából is, így elképzelhető, hogy a yorkie a Királyság északi részéről származik. A munkáscsaládoknak több szempontból is hasznos volt egy élénk, kis termetű kutya a háznál. először is, nem tudtak volna eltartani egy nagytestű jószágot. Ez a kis terrier viszont nemcsak keveset fogyasztott, hanem kiváló rágcsálóirtó is volt, ami a szervezett hulladékelszállítás korszaka előtt igen hasznos tulajdonság volt. Őseit minden bizonnyal orvvadászatra is használták. Vadászni és vadászkutyát tartani csak az arisztokratáknak volt joga a korabeli Angliában, de azért a szegény családok ebei is zsákmányoltak olykor-olykor némi vadat gazdájuk asztalára. Az már csak feltételezés, hogy talán a szövetekkel való munka ösztönözte a korabeli, már városban élő tenyésztőket, hogy kutyáiknak is csodálatos, hosszú, szép színezetű szőrzete legyen. Érdekesség, hogy a bányászok nemcsak rágcsálóirtásra használták kutyáikat. Kis termetű ebeiket magukkal vitték a föld alá is, ahol a kiváló szaglású és hallású jószágok izgatottan, hangos ugatással jelezték a sújtóléget, az életveszélyes és robbanékony gázkeverék legelső jeleit. Kutyáiknak köszönhetően a bányászok még a tragédia előtt a felszínre menekülhettek.A fajta “ősatyjának” Huddersfield Bent tartják, aki 1865-ben született, és 74 kiállítási győzelem után 1871-ben pusztult el egy sajnálatos balesetben. A yorkshire terrier még “Broken-Haired Scotch Terrier” néven kezdte kiállítási karrierjét 1861-ben, majd 1970-ben, a Westmoreland kiállítás után vált széles körben ismertté mai nevén, miután a “The Field” kiállítási tudósítója, Angus Sutherland hangsúlyozta, hogy a fajta már nem hívható csupán skót terriernek. Egy darabig párhuzamosan alkalmazták mindkét elnevezést, míg 1886-ban már yorkshire terrier néven ismerték el hivatalosan ezt a kis termetű, acélkék-cser színű terriert.Az akkori példányok még nagyobbak, testesebbek voltak a fajta mai képviselőinél, súlyuk akár a nyolc kilót is elérte. A bányászok, textilipari munkások szegényes otthonából a yorkshire terrier a nagyvárosi szalonokba is eljutott Lilli Langtry színésznő révén, aki nemcsak VII. Edward szeretője volt hosszú évekig, hanem lelkes kutyabarát is. Az Ellenségek c. színdarabban nemcsak a művésznő, hanem yorkshire terrier kiskutyája is szerepelt. Az aprócska jószág hangos ugatással űzte el a színdarab gazfickóját, és hatalmas sikert aratott a nézők körében. 1895-től valóságos yorkie-láz tört ki Angliában. Az Egyesült Államokban 1872-ből származik az első megmaradt feljegyzés egy már amerikai születésű yorkie-ról, kiállításokon 1878-tól szerepel a fajta a tengerentúlon.
Forrás: kutya.hu